Itt Te leszel a VENDÉG!

Barátai társasággal többször beülünk egy-egy vacsira, vagy névnap-születésnap ad alkalmat arra,hogy valami finomsággal kényeztessük magunkat.Törzshelyünkről írok, szeretjük, kedveljük, bevált.Az étlapon,a desszertek között ott a nagy kedvenc a VARGABÉLES!Egyetlen alkalmat sem hagytam ki, amikor megkérdezte pincér kérünk-e desszertet,hogy én ne ezt kérjem. Nemrég asztalt foglaltunk szülinapi vacsora-partira.Választunk. Pincérfiú csinos és ráadásul nagyon kedves, mint máskor. Türelmes,mint mindig.Velünk nevet,mint mindig.Mert bizony galád a csapat,odamondogatós,nagyokat nevető,de imádnivaló.Rendelés leadva.Hogy nekem mire esett a választásom? 1/Házi májgombócleves, ami zöldségektől körülölelt 2, azaz kettő,épp eltalált fűszerezésű és állagú gombóccal, gőzölgőn forrón kerül az éhező elé,elém.2/Roston sült harcsafilé vegyes zöldségkörettel. Miért ilyen egyszerűt,ha már vendéglőben dőzsölünk?Tudtam mit várhatok a levestől,ezért egy könnyebb második fogás mellet voksoltam.Nem is volt gond,amíg elém nem tette csini pincér a rendelésemet.Háttal ültem nem láttam. Jobbról szépen behajolva határozott mozdulattal úszott elém halam.Azt tudni kell, hogy a tányér nem kisméretű.Megpakolva azzal a földi jóval,ami szememnek és belsőmnek is kedves nagyon jó,de a mértékkel bajban vagyok.Ez meg is nyilvánult egy harsány azonnali meglepetés reakcióban:Attyaúristen! Mi lesz velem? Valamennyien dugig pakoltuk szegény pocakunkat. Pincéreknek mindenütt ott a szeme. Hoz, visz, pakol. Valamennyien lelassultunk, jóleső érzés a tele has, a barátok zsongása.Beszélgetünk,nevetgélünk.Jön a pincér.- Desszerttel szolgálhatok? Körbenéztünk. Most nem szólt a kórus.-Köszönjük, neeem! Most nem kérünk semmit!-És VARGABÉLEST?– kérdezte kedvencünk.Olyan felszabadult,igazi felhőtlen nevetés tört ki belőlünk, ami már könnyeket csal a szemünkbe.Ilyet csak ritkán él meg az ember lánya.Nekem sikerült!Sikerült Sárváron, a Nádasdy vendéglőben!Szeretnétek tudni mi a történet befejezése?Természetesen vargabéles!