Nem foglalkoztak velünk

Amikor érkeztünk, a pincérlány pont a haverjaival trécselt, így nem foglalkozott velünk [moderálva - a szerk.]. Miután nagy nehezen mutatott egy asztalt, megkérdezte, hogy enni is szeretnénk-e (nem tudom mi a retekért kérnénk asztalt egy étteremben, ha nem azért, mert éhesek vagyunk...) Mondtuk, hogy igen, adott étlapot, felvette az italrendeléseinket, 1 perc mulva már jött is vissza, hogy sikerült-e választani. Az 1 perc egyáltalán nem túlzás, épphogy kinyitottuk az étlapot. Miután nyilván nem tudtunk még választani, fájdalmas arccal sarkon fordult, és elment trécselni a haverjaival. Miután kiválasztottuk az ételeinket (amik amúgy tök jól hangzottak), becsuktuk az étlapokat és vártunk... és vártunk... és integettünk... és vártunk.. és nem foglalkoztak velünk [moderálva - a szerk.]. Fél füllel hallottuk, hogy az egyik szomszéd asztalnál azon morog egy úr, hogy "Ennyiszer 15 perc alatt már elkészítettem volna én magam" (és mi még nem is rendeltünk!!!). Ezután úgy döntöttünk, hogy kifizetjük az italokat és szevasz tavasz.