FÁZVA, VÁRAKOZVA

Láttam én már régebben ezt a szoboregyüttest Óbudán, ott is a Fő téren, mint itt. Ez az alkotás annak másodpéldánya, a szoboralakok egymáshoz képest kis helyzetváltoztatással. De abban nem vagyok biztos, hogy ott vagy itt minden arra járó, az életnagyságú bronz nőalakokat nézdegélő tudná, felismerné, hogy nem tisztes dolgozó nők várakoznak az esőben a buszmegállóban, hanem utcalányok várják az ügyfeleket. Ráadásul nemzetközi a kínálat, Varga Imre maga nyilatkozta, hogy az első figura francia, a baloldali magyar, van egy angol és egy német. De ha nem egyértelmű a nézőnek, milyen munkában is lettek ezek a női arcok ilyen fáradtak, egykedvűek, akkor nem mindegy?