Kiváló 2016. szeptemberben, a párjával járt ittÉrtékelt: 2016. szeptember 6.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Tíz éve már, hogy évente többször is ide jövünk halászlét, halételt enni - Budapestről. A tíz év alatt változatlanul kiváló minőségben kínálják mindezt. Mivel minden alkalommal "batyuzunk is", bátran állíthatom, nemcsak mi vagyunk elfogultak. Családtagjaink, barátaink is mindig elismeréssel és hálával emlegetik ezeket a kiruccanásokat.Igaz, van, hogy sorba kell állni asztalért, ha az ember előre nem foglal, de számunkra ez is csak azt bizonyítja, hogy nem választottunk rosszul, amikor először ide jöttünk. Nekünk még a tisztasággal sem volt soha problémánk, pedig jártunk itt már a borfesztivál, vagy a halészléfőző verseny idején is, amikor 1000 fokon pörögtek a pincérek. S igen, ők sokfélék; vannak tüneményesek és kevésbé azok is. Biztosan nem véletlen, hogy ezen a nyáron már háromszor ültünk az asztaluknál... Ha hamarabb nem is, karácsony előtt pedig biztosan jövünk, mert szegedi halászlé nélkül nem igazi az ünnep (bár ahogyan a párom viccesen megjegyzi, én nem is szeretem a halászlét - még szerencse:))
Nagyon hangulatos hely kedves pincérek nagyon finom volt a harcsa halászlé amit ettünk és a turoscsusza is nagyon izletes volt a desszert mákos pite eperrel az igazán finom volt. Személyzet kedves lehetett a pincérekkel beszélgetni kár lett volna kihagyni ezt az élményt . Árban is elfogadható...
A Sótartóba vagy másfél évtized után beültünk ismét. Ezúttal a pincében, a Dankó teremben kaptunk helyett. Ettünk halászlét, ami élvezhető volt, de ettünk jobbat is, a hal kissé túlfőtt, a harcsapaprikás fád, a csusza túlfőtt, a hal sótlan, a haltepertő jó lett volna, ha nem pihen, hanem rögtön a...
Hát nem így nézett ki ez régen, az biztos! Az ember keresi a szemével az emléket, a jót, nyomokban találja meg. Sokévtizedes szerelemhely ez, Szeged iránt, a halászlé iránt, a lányok iránt, akikkel itt jártam, ó, meg egyáltalán... most nem olyan pont, de most is nagyon, nagyon... Ha elmegyek...