A rácok emlékezete

Székesfehérváron belül a Rác utcában, a Piactól és a plázától néhány percnyi sétára egy régvolt világba csöppenünk. A 80-as évek elején egy gigantikus lakótelep (akkori neve: Lenin lakótelep, rendszerváltozás után: Palotaváros) épült 10-emeletes panelekből, és ez a kis utca élte túl a kis házacskákkal és templomával az őrült építkezést, aminek akkor persze volt társadalmi indokoltsága, hiszen a megemelkedett számú családokat itt lehetett nagy számban elhelyezni.

Az utca neve nem véletlen, egykor ebben a városrészben éltek a szerbek, vagyis a rácok. Az első ház, ami a skanzen része lett, a Rác utca 11. számú háza, amelynek tulajdonosa Csikós Danica volt, aki nemcsak az egész telket a házzal, de a teljes eredeti berendezést is a városra hagyta. Tipikus szerb földműves ház, fehérre meszelt falakkal, udvarral.
A palotavárosi mesterségeket bemutató kiállításon a városrész mesterembereit ismerhetjük meg, amely híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek - csapók, vargák, tobakosok, tímárok - számára volt vonzó. A mezőgazdasággal foglalkozó népességnek a szegényebb rétege lakott itt és főleg zöldségtermesztéssel foglalkoztak. A 17-18. században betelepülő szerbek közül sokan viszont kereskedelemből éltek.
Szintén a kiállítás részét képezi a Dittrich kalaposműhely (1891).

A látogatáshoz előre be kell jelentkezni a Szent István Múzeumnál. Maga az utca és a házak kívülről azonban szabadon látogatható.

A Ráctemplom hivatalos neve Keresztelő Szent Iván-templom (magyarosan Szent János-templom), a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség temploma. 1770 és 1780 között készült barokk stílusban. Rokokó stílusú ikonosztáza egyedülálló Magyarországon. Védőszentje Keresztelő János.