Történelem alul- és felülnézetben

Ez az 56-os emlékmű egy konkrét tragédiának állít emléket, nagyon bizarr, hogy jön a mai vándor az vasútállomásról, aztán 100 méter után talál egy szovjet hősi emlékművet, blágodárnoszty gerójám, éljenek a szabadító hősök, megint mész 100 métert, itt meg lelőtték a hősök a felszabadítottakat. De az 56-os történeteink is cifrábbak az egyszerűbbnél. Békés tüntetés volt, munkások, diákok részvételével. Az igazság ott sokrétűbb, hogy a magyar karhatalmisták kezdték lőni a tömeget először, akik menekülni kezdtek, ezután lőtt rájuk a szovjet páncélos is, de menekülőkre és a karhatalmistákra egyaránt. Micsoda káosz, iszonyú tragédia! És hat fiatal élet itt ért véget, és ezért. Nem, ne úgy képzeld el, ahogy az emlékmű felirata sugallja, ezek itt nem Molotov-koktélos, géppisztolyos harcosok voltak, akik életüket adták a hazáért és szabadságért, hanem egy borzalmas tragédia fegyvertelen, menekülő áldozatai. Ez azért nagy különbség. De akkor is őrület, hogy ez megtörténhetett! És soha többé nem kívánjuk vissza azt a diktatúrát sem!