Gondolattemető

A legmegosztóbb létesítmények közé tartoznak az országban a szovjet katonai emlékművek, temetők. A szobrok sokszor áldozatul estek az új idők új szeieinek, a temetők, emlékművek nem annyira. Sokszor politikai viharok tárgyai, ellentmondó törekvések célkeresztjébe kerül minden ilyen műalkotás. De a történelemszemléletünk talpig skizofrén, ma is sokan prüszkölnek, tombolnak a neten, hogy miért emeltek Szulejmánnak emlékművet Szigetváron, miért nem takarítják el a Szabadság térről a szovjet emlékművet, de ugyanezek az emberek elvárnák, hogy a Don-kanyarban lévő magyar emlékművet viszont tartsák tiszteletben az ottaniak. Szóval, ezért mondom, hogy skizofrén... a Dohány utcai zsinagóga falán kint van az emléktábla, hogy dicsőség a szovjet hadseregnek, ami felszabadította a gettót, ledöntötte annak falait. Szóval, van, akinek felszabadulás, van, akinek megszállás. Ezt el kell fogadnunk. Jó lenne mértékkel kezelni a történelmet, objektíven, nem indulatból. Ezeknek a szláv srácoknak, akik Székesfehérvár földjében fekszenek, idáig tartott a rövid élet. Magyar srácoknak meg a Don-kanyarig. Érdekes, hogy itt főleg az ukrán front van emlegetve a táblákon, oroszok és ukránok vállvetve estek itt el, hogy aztán a szerencsétlen unokáik egymás ellen harcoljanak a huszonegyedik században Luhanksznál... mekkora hülye is tud lenni a Homo Sapiens. Itt egy katonai temető, járd végig figyelmesen, tanulj belőle, amíg lehet! Hagyd békén az emlékműveket! Azok a történelem részei.