Régi hely, új csalódás

A nap nem jól indult, Nagyvázsonyból érkeztünk, ahol egy éttermet már ott kellett hagynunk, mivel a pincér nem foglalkozott velünk, és köszönés helyett is csak annyit morgott oda, hogy a konyha 40 perces csúszásban van. Sebaj, van egy jobb hely nem messze, évek óta jártunk oda, hangulatos étterem, finom ételekkel. Megérkezéskor négy fős asztal volt szabad a teraszon, négyünkkel volt egy 4 éves gyerek is. A fiam elment, hogy kérjen a.pincértől plusz egy széket, vagy gyerek etetőt. Azt a választ kapta, hogy kiviszi.az ételt és intézi. A fiam a gyerek mellett állva várta, mert nem akarta maga átrendezni az éttermet. Nem foglalkoztak vele, bár kimondottan útban volt a felszolgálás során. A másik asztalnál végeztek, így miután hallottuk, hogy a hátszín eheteten volt, de a lyoni hagyma finomra sikerült, elvettünk egy széket. A pincér ezután szedte le az asztalunkat, részletekben. Utána megint sokáig semmi, amin csodálkozzunk, hisz csak a teraszon láttunk vendéget. Hosszú idő után.egy másik felszolgáló megkérdezte, kaptunk-e már étlapot. Hát nem. Hozott. Ekkor láttuk, hogy ez nem ugyanaz az étterem, ahová odaszoktunk. Az árak jelentősen mozdultak felfelé, a szép étlap helyett két lapot kaptunk, sokkal kevesebb étellel, amik között a régiek közül semmit sem fedeztünk fel. Hosszú tanakodás után (ebben egy pincér sem zavart meg, még ital.rendelés felvételével sem) úgy döntöttünk otthagyjuk a helyet, és elfelejtjük.