Ideje volt a múltnak

Szinte az ország összes neves barlangját bejártam már, erről meg hát alig van itt valami... kevés olyan barlangunk van, ahol ősemberek laktak, tudomásunk szerint. Ez az egyik. Ezért aztán úgy van kiírva az útjelző táblákon a legtöbbször, hogy "ősember barlang". De maradjunk a hivatalosabb, istállóskői barlangnál. Bár az "ősember" az meg turistacsalogatóbb. De azt hiszem, az ország apraja-nagyja megfordult már itt, annyira ismert látványosság. Nehéz ide magányosan, csendben, elvonultan jönni, a legtöbbször ordítozó bandák vicceskednek meg családok szelfizgetnek minden ponton. Na, nem is lennék itt szívesen denevér... a hátsó, belső részben most is a zajtól felriadt kis állatok repkedtek rémülten faltól falig, Egyébként meg azt mondja a tábla, hogy az erdei vasút végállomásától 800 méter. Éppen az un. "Felső tó" mellett visz el az út, egy kicsit szokatlanul meredek lesz hirtelen, de érdemes megküzdeni vele, itt leróhatód a tiszteletedet a valódi ősök előtt, a valódi nehéz élet igazi színpadának terén. Belegondoltam, hogy milyen lehet felcipelni ide egy nagyobb termetű elejtett vadat. Voltak nehezebb korok is, túl kellett élni azokat is, hogy te egyáltalán legyél.