Átlagos 2015. szeptemberben, a párjával járt ittÉrtékelt: 2015. szeptember 10.
Párommal szerettünk volna egy finom halászlevet enni! Egy régi kedvenc helyünkön mióta megjártuk , nem voltunk. Keresésünk a tokaji Bonchidai Csárdára esett! A szeptemberi hűs, de napos délután a teraszon foglaltunk helyet. Azonnal jött is a pincér, szinte a széket nem volt érkezésem magam alá húzni. Étlapot adott hűvös udvariassággal. Nem volt nehéz a dolga, rajtunk kívül egy három tagú külföldi család volt még az étteremben. Nekünk sem volt nehéz választani, mert Harcsa halászlé volt a célunk. Pici dilemmát csak az okozott, hogy hagyományos vagy korhely halászlevet kérjek! Párom a hagyományosat én egy fél ilyet, egy fél olyat kértem. Megjött! Sajnos vagy talán szerencsémre de nekem mind a két adagot egyszerre hozták. A kevésbé forróval a korhellyel kezdtem. Hazudnék ha azt mondanám, hogy rossz volt! De ettem ettől jobbat! Sok volt a mustár benne, és gondolom hogy a korhelyságát megadó keverékből többet tettek bele mint kellett volna! A hagyományos nekem nem ízlett! Párom sem mondta, hogy nagyon jó lett volna, de megette, mondván adtak már neki ettől sokkal rosszab halászlét! A slusdz poén a fizetéskor jött! Gondoltam, hogy a fél adag az nem 50 százalékon lesz számítva, hanem, 70 vagy 75 százalékon. Ezzel nincs is baj! Csak akkor fel kell tüntetni az étlapon! Ezt én nem találtam! A számlát amit kaptam mellékelem!
Vicces sztoriban volt részünk, ugyanis az előételünknél a tartárt felejtették el, a főétel t meg csak egyikünknek hozták ki. Mivel nem voltam farkaséhes kíváncsian vártam mi lesz ebből, de a kb 5 pincérnek aki a teraszon tevékenykedett nem tűnt fel semmi. A számlán persze szerepelt a ki sem...
Tokaj és a térség egy különleges élményt adó hely. Először jártunk itt. Finom nagy adag ételek . és kedves ,gyors kiszolgálás, A hangulat varázslatos, teraszon a Tisza partján. A mosdó tiszta, kellemes a környezet. Először egy óra hajózás a Bodrogon, azt is ajánlom. Mi nem csalódtunk ,Ha erre...
Egy szabadtéri rendezvényen voltunk, amikor jött a vihar. Úgyis szerettünk volna enni valamit, ezért a csárdába menekültünk. A teraszon teltház volt, de ott szerettünk volna leülni. Egy pincér hölgy kedvesen a segítségünkre sietett, a benti részen leültetett, és azt mondta, szól ha felszabadult...
2015. szeptemberben, a párjával járt ittÉrtékelt: 2015. szeptember 10.
