Kulturális és Konferenciaközpont Tokaj

Pedig csodálatos épületek. Ez a tokaji a szerencsésebbek közé tartozik, megőrizték, rendbehozták. Most kulturális célokat szolgál. Jó ügy az. Amikor benyitottunk, valahol az ősidőkből zene szólalt meg nem sófár, hanem zongora. Egy srác ült a túlsó végén a hangszernél, futamról futamra élte bele magát, éltette a házat, nem is zavartuk, illedelmesen kikerültük az öröm okozóját. Felsétáltunk a karzatra, aztán még feljebb, a kiállítótérbe, ahol nem volt semmi már, csak a megrekedt meleg, meg hát Chopin, aki át meg átszövi a levegőt a zene szárnyán. Itt vannak a lelkeknek suttogásai, a zenéé, az elhurcolt zsidóké, a történelemé, a szépségé és a kegyetlenségé is.

Aztán mivel a közösség nagy része odaveszett a vészkorszakban, az 1896-ban elkészült zsinagóga árván maradt, majd már méltatlan célokra való igénybevétele is megszűnt, az építmény állaga egyre csak romlott. 2005-ben azonban elkezdték felújítani, és 2006-tól új funkciót kapott. Ennek már pont 20 éve, lehet, ezért időszerű a mostani felújítás. A hajdani zsinagóga külső megjelenése beleillik sok vidéki társa stílusába, de ez a romantikus jelleg már letűnt stíluskorszaknak számított a 19. század utolsó éveiben, mégis, ahogy írják róla, jól harmonizált az orthodox hitközség elképzeléseivel. De vajon ki lehetett a tervezője? Ha csak turisztikai ismertetőket olvasunk, akkor egyértelműnek tűnik, hogy ezt is a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége, Baumhorn Lipót tervezte. Valódi szakirodalomban azonban sehol sem állítják, hogy ez a tokaji is az ő műve lenne. Tavaly szeptemberben, amikor az egykori zsinagógában megemlékezést tartottak Baumhorn Lipót születésének 165. évfordulója alkalmából, Szegedi Márta, tokaji idegenvezető előadásában beszélt erről a kérdésről, erről a bizonytalanságról is. Érdeklődésemre most azt is elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt Baumhorn Lipót egyik külföldön élő leányunokája látogatott el Tokajba megnézni a zsinagógát. Lehet, hogy mégis a nagypapa tervezte?