Lehet, hogy majd fejlődik

Hűű, ennek azért kétfelől kéne nekifutni, a jó meg a nem annyira jó oldaláról is. Netes hirdetésben találtam, jé, nahát, Törökbálinton egy igényes bisztró? Itt is fent van, aztán még nem járt ott senki? Lássuk! Talán tegnap lehetett Tehát becélozva a hely, uzsgyi! Szóval, ez nem mindig működött vagy működik, volt egy elődje, az egy kicsit másképp nézett ki, ld, a képet, aztán lett most ez, nagy ambíciókkal, adjunk esélyt hát! Kifejezetten új, pofás, ízlésesnek is mondhatjuk, köszönés, üdvözölgetés, ó, hát üljek bárhová, ahová csak szeretnék. Megtörtént. Lecuccoltam a belső kék szalonban. Kapom a limonádémat is, amikor odajön egy másik dolgozó, és sajnálattal közli, hogy én itt nem ülhetek, itt egy zártkörű rendezvény lesz kettőkor, az egész terem foglalt. Nofene! Akkor mi legyen? Hát talán ott kint, ha megfelel. A napon? Nem felel meg! Akkor keressünk valami helyet itt. Kerestünk valami helyet, elfogadható is lett volna valamennyire, ha éppen nem zajlana ott egy fúrás-faragás, építkezés. Játszóteret csinálnak zúgó szerszámokkal, ha jól láttam. Nagyon húztam az orrom, de ha már kijöttem ide hát letelepedtem. Közben kiválasztottam az ételt a lapról, a három felszolgálót meg csak vártam, vártam. Aztán felálltam, széttártam a kezem, integettem, hogy vendég híján mi a fene akadályozza meg őket abban, hogy ezt az egy ebédelőt ellássák? Na, akkor jöttek. Kértem vadragu levest, meg konfitált kacsát, káposzta textúrákkal ez olyan közepes ebéd, nem a legolcsóbb, sem a legdrágább. Elég soká hozták. Nem tudom, mi indokolta. De megjött a leves, nem volt rossz, de valami remeknek sem mondanám. Két kis burgonyagombóc is lappangott a lében. Hát megettem. Ekkor odajött egy negyedik figura, hogy megettem-e a levest, és akkor ő nekiállhat a másodikat készíteni. (???) Ehhez ez kellett? Miért nem csinálták közben, maguktól? Aztán odajött a lány, hogy akkor elviszi a kést meg a villát. De ne vigye el, még ennék velük!! Ja, hogy rendeltem második is? Bizony és mások tudnak is róla, többen. Kicsit kezdtem hülyén érezni magam. És végül, meglehetősen sokára, elkészült a kacsacomb is, kis csészeformájú burgonyakupaccal, meg minden esztétikai igény nélkül odakent káposzta-maszattal. Na, ez volt itt a textura. A káposzta-textura vacak volt, inkább folyékony, a krumpliformáció meg hideg! De mitől lett hideg, ha most és ilyen sokáig csinálták? A kacsacombot dicsérjük meg, az jól volt elkészítve, frissen, forrón, jóízűen került elém, ő a nap győztese. Közben kétszer odajött az egyik fickó, hogy reméli, ízlik az étel, és nem voltam a hálás formámban, morogtam valamit, hogy már egy órával elmúlt két óra, semmiféle zárt rendezvény nem lett itt, amiért ki lettem ebrudalva. Itt mindenki kezdő volt, mindenki szerencsétlen és töketlen, talán én voltam a próbavendég vagy mi, a mosdóba bementem, mozgásérzékelős, lekapcsolódik a lámpa rövid idő alatt, de hiába hadonásztam, hátra kellett lépni egyet, hogy újra égjen. Hát ez még nem volt belőve, kitalálva. Végén fizetésnél kérdezem, hogy szervizdíj van benne? Van. van. Ok. Erre odanyomja az orrom alá a gépet, hogy és itt lehet beütni, hogy hány százalék borravalót adok. 0%-os opció nincs. Fizettem vagy 15-16 ezer forintot. Hát most ajánlom is meg nem is.