Lengyel-magyar két jó királylány

Csatlakozom én is az előttem szólóhoz, azért van az ittjartam, szóval egy-két hete magam is mélyebben tanulmányoztam Jadwigát, amikor a múmiák múzeumába ereszkedtem alá. És persze ilyenkor elgondolkodik mindig az ember, hogy ki is ez és miért. Nagy Lajosunk, akinek idejében Magyarország határait akárhány tenger mosta (ez persze szép legenda így) leánya abban a korban élt, amikor keresztbe-kasul királykodtak uralkodók mindenféle szomszéd országokban is, meg hát a lányaikat is céltudatosan ide vagy oda adták politikai biznisz keretében királynősködni, szóval ennek a történelmi projektnek eredményeképp lett Hedvig Jadwiga, majd posztumusz újra Hedvig, és így került ide Vácra is, hogy védőszentkedjen. Ez a viszony kezdetben nem volt felhőtlen a várossal meg a templommal, a hedviges kút túl közel volt a templomhoz, áztatta a templom falát, ezért aztán 2016-ban azt mondták, hogy tessék szíves lenni pár méterrel arrébb csobogni, mélyen tisztel Hedvig asszony, és odábbléptették a szentet, azóta béke van. Szép a horvát mészkőből készült lengyel-magyar szobor, méltóságos és szerethető.