Disznóölés felsőfokon

Pest és Heves megye határán helyezkedik el egy majorban az a kastélyszálló, melyet Fenyőharasztnak hívnak. Még karácsonyra kaptam páromtól a voucher-t, ami ide szól egy disznóvágásos hétvégére. Az M3-astól a kastélyszállóhoz egy "vesekő rázó" útszakasz vezet. Egy lakosztályt kaptunk, amiben egy régi zongora is van - persze már nem zenél rajta senki. Meg is kezdődik az all inclusive ellátás, magával a fogadással. Forralt bor, tea és kétféle pogácsa. Megpróbálok bejelentkezni a helyi wifi hálózatba. Itt a mi szárnyunkon is, de a kastélyszálló egész területén különféle ételek nevét adták a humoros fiúk a routereknek. Aztán bejelentkeztem a "Lebbencsleves" nevű kiszolgálóra. Némi relax után eljött a vacsora ideje. Nem mindenkinek volt jó napja a szombati. Nekem a várva várt élményekben gazdag nap virradt fel, de gondoljuk el, hogy milyen rosszul kezdődött szegény röfi napja. Egyébként az már a meghirdetett programban is benne volt, hogy "A leszúráson a vendégek kegyeleti okokból nem vesznek részt". Egyedül indultam el és csak a hang után kellett mennem. A háromtagú cigányzenekar már nagyban húzta a talpalávalót, ott kínálták magukat a pálinkák és a borok, valamint a kolbász, szalonna és kenyér - mint borkorcsolya. Odahozták szegény röfi tetemét is, betakarták szalmával és meggyújtották. Ez főleg a hagyomány és a fotósok kedvéért történt, hiszen az igazi precíz és végleges szőrtelenítést a gázperzselőre bízták. Aztán jött a forrázás és a kaparás, hogy tiszta, makulátlan legyen a disznó. Ezután felhúzták a disznót a rénfára és nekiállt három böllér a bontásnak. Ezalatt jött is a bekiabálós meghívás, hogy megkezdődött a reggeli. Közben már forrt az abalé - belekerültek az abálni valók (fejhús, bőrke, belsőségek). Az asztalon szortírozták a húsokat. Itt dőlt el, hogy melyikből lesz meleg étel (oldalas, karaj, tarja, stb), illetve mi kerül ledarálásra (kolbásznak). Itt adódott egy kis szünet-lehetőség, hogy megtekintsük az állatokat. Lovak, kecskék, birkák, szarvasok, őzek, baromfi, nyuszikák voltak megtekinthetők. Az istálló mögött lovasoktatás volt. Az oktató fiú magabiztosan irányította a három különböző korú tanítvány lovaglását. Sajnos jól elbámészkodtunk az állatoknál, s mire visszaértünk, már végeztek a kolbásztöltéssel. Aztán akadt itt másik látnivaló is. A pékfiú kitolta a szabadtéri kemencéhez a már megkelt cipókat és egy rögtönzött látványpékséget rendezett be. Egy jó nagy tésztatömeget megpakolt mindenféle jóval (főtt tojás, káposzta és füstölt főtt csülök). Lezárta egy másik tésztadarabbal és a kisebb cipókkal együtt bevetette a kemencébe. A kisebb cipók kisülését követően kihoztak egy-két kencét (kacsazsír, töpörtyűs zsír, chilis zsír, fokhagymás tejföl). Nagyon jól éreztük magunkat!