Ahol megáll az idő

Kuponos akció keretében látogattunk el a hotelbe a párommal még januárban. A benyomásaink helyenként egy kicsit vegyesek voltak, de összességében remekül éreztük magunkat.
Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy a hotel legnagyobb erőssége az elhelyezkedésében rejlik. A Dunakanyar hazánk egyik legfestőibb panorámáját kínálja a látogatóknak és mint olyan páratlan és egyedi. Aki egyszer idelátogat, azt biztosan visszahúzza még egyszer is a szíve... s erre a hotel alkalmazottai még egy lapáttal rá is tesznek.
Több szállodában is megfordultam már és itt voltak a legfigyelmesebbek, legudvariasabbak eddig - ráadásul érezhető volt, hogy ezt nem parancsból teszik. Egyszerűen itt ez a normális.
A tisztaságról is külön szót kell ejteni, mert talán még sose jártam olyan szállodában, ami ennyire makulátlan lett volna. Amikor átvettük a szobát olyan érzésem volt, mintha most használnánk először és ez nagy érdeme a személyzetnek.
Az ár-érték arány azonban mégsem hiszem, hogy korrekt lenne, ha kupon nélkül szeretnénk megszállni, akkor az árak borsosak, a bár pedig kifejezetten drága.
A szállodavendégek arányait tekintve a wellness rész nagyon apró (bár igaz, ilyenkor télen csak a benti rész üzemel). A szauna világ nagyon igényes, a medencék felett viszont számomra visszatetsző volt, hogy látszanak a csövek és a természethez való közelség élményét rontotta is.
Az ételre nem lehet panasz. Mi svédasztalos reggelivel és vacsorával nyitottunk. Itt mindenki megtalálja a saját szájízének leginkább megfelelő ennivalót. Negatívumként említeném, hogy a vacsorához rendelni kell az italt, ami egy sör és 3dl üdítő esetén máris +1400 ft.
Összességében viszont egy erős 4-est adnánk a szállodának, ami szerintünk nem volt retro hangulatú - ellentétben a legtöbb hozzászólással, de még lehet és van is hová fejlődnie az 5 csillaghoz vezető úton, amihez sok sikert kívánunk nekik - jó úton haladnak!
Azok a vendégek, akik a jövőben a Silvanust választják biztosan nem bánják meg, mert ez az a hely, ahol kinéz az ember az ablakon és úgy belevész a tájba, hogy megáll az idő.