Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Az Árpád-kori építészet másik jelentős darabját csodálhatjuk meg Révfülöp határában, az ecséri templomrom képében. A 12-13. századból származó, román stílusú műemléket ecsérpusztai templomromként is emlegetik, melynek eredetijéhez a 15. században előcsarnokot építettek, sőt a sekrestyét is átalakították (ekkoriban kapott Rómától búcsúengedélyt).
Ahogy Ecsér, úgy annak háromhajós templomának jórésze is a török kori rablóhadjáratok, gyújtogatások során vált eggyé a földdel. Sőt, az ott maradt, balaton-felvidéki vörös homokkőből faragott köveit ezután elkezdték széthordani… Sok-sok évszázaddal később, 1962-63-ban azonban feltárták, és kisebb-nagyobb kiegészítésekkel helyreállították a templomromot. Majd 1999-2000-ben – a millenniumi program során – újabb felújítási munkákra volt lehetőség.
5 középkori templomrom nyomában - ecséri templomrom
Szállástippek Révfülöpön és környékén>>
A karsztvízből és csapadékból táplálkozó, madárcsicsergéssel körbefont Kornyi-tó középvonala körül van egy kis földút, amelyet egészen a sóstókáli templomromig követhetünk. Relaxáló, negyedórás-félórás, réteken átívelő sétával már ott is vagyunk a vélhetően feltáratlan látványosságnál, melynek északi részénél még egy rejtélyes (római kori vagy középkori) épület alapjait is megpillanthatjuk, amelyet a szájhagyomány Pusztapalota néven emleget.
A templomromhoz nemcsak akkor érdemes elkirándulnunk, ha érdeklődünk az Árpád-kori épületek iránt, hanem akkor is, ha a Káli-medence népszerű szegleteit már egészen jól ismerjük, és valami rejtélyesebb, eldugottabb csoda után kutatnánk. A romokon túl pedig csendet, nyugalmat is biztosan találunk, ugyanis ez nem egy klasszikus úti cél.
Ami az építmény – mint 13. századi, román stílusú templom – karakterét illeti: egyenes záródású, csúcsíves ablakkeretekkel, dongaboltozatú fedéssel bír. A 20. században még a tornya is az ég felé tört, ám napjainkra a szentély feletti, terméskőből megalkotott diadalíve a leglátványosabb része.
5 középkori templomrom nyomában - sóstókáli templomrom/ Fotó: ittjartam.hu
Szállástippek Kővágóörs környékén>>
A Törökhagyásként és Pusztatoronyként is ismert Hetyei templomrom egészen az 1200-as évekig repít vissza minket, ugyanis ekkor építették a szent helyet, méghozzá román-gótikus stílusban. Megközelítése talán egy földúton keresztül a legkönnyebb (a szőlőhegyi úttól 800 méterre keletre), de mivel egészen a romokig nem vezet út, valamennyi szántóföldi területen biztosan át kell vágnunk. A Törökhagyás a 2000 fős népességet számláló Ádánd külterületén áll, Siófoktól mindössze 15-20 kilométerre.
A középkori műemlék részeként ma már csupán a téglatornyot, és az ahhoz csatlakozó fal maradványait csodálhatjuk meg, végigpásztázva a romanika és a gótika jegyeit, a befalazott ikerablakokat, egy félköríves záródású ablakot, és a hangrést, valamint egy rézsűs fedésű támpillér romjait. Izgalmas ásatásokat végzett a Pusztatoronynál Szabó István régész 1888-ban, amikor is csatok, edények, kések, patkók, és egy kisebb ezüstérem fedte fel magát. Mindez napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét színesíti.
5 középkori templomrom nyomában - hetyei templomrom/ Fotó: ittjartam.hu
Tudtad, hogy modern rekonstrukciós eljárások segítségével kiderítették, hogy a csabdi templom igencsak hasonló lehetett a híres zsámbékihoz? A 13-14. századi szent építménynek két tornya volt, ám napjainkban már csak a déli rész alapjait szemlélhetjük meg közelebbről.
A román kori emlék fontos helyet tölt be a Bicskétől mindössze 4 kilométerre található, 1300 fős község történetében, ugyanis ez a templomrom Csabdi legrégebbi építménye. A faluközpont felett húzódó domboldalon jól láthatjuk a mészkőből és homokkőből durván rakott és vakolt falakat, és a négyszögletes alaprajzú tornyot. A helybéliek egyébként odaadóan gondozzák a romok környezetét, sőt olykor-olykor rendezvényeknek is otthont ad a terület.
5 középkori templomrom nyomában - csabdi templomrom/ Fotó: ittjartam.hu
Szállástippek Csabdi környékén>>
A földből kiálló, ódon sírkövek emlékeztetnek: a zámolyi (vagy középkori nevén zámori) Szent Lőrinc templomromnál valójában egy temetőben járunk. A község főutcájától karnyújtásnyira rejtőzik a különös atmoszférájú, Árpád-kori rom, amely valójában a plébániatemplom nyugati falának kitartó maradványa.
Ami a terméskőépítmény jellegzetességeit illeti: téglalap-alaprajzú, félköríves szentélyzáródású, egyhajós templom volt, amely minden bizonnyal a török kori hódoltság során kapott szörnyű csapásokat (úgy, ahogy maga a falu is). A 17. század közepén részben újjá lett építve, ám a következő évszázadban – a község új templomának felépítése miatt – újabb hanyatláson ment keresztül. Nem más okból, mint hogy a régi plébániatemplom építőanyagát is segítségül hívták ehhez a projekthez… Napjainkban ez már elképzelhetetlen, ugyanis a rom műemléki védelmet élvez.
5 középkori templomrom nyomában - zámolyi templomrom/ Fotó: ittjartam.hu
Szállástippek Zámoly környékén>>
