A legenda és a valóság

Évek óta sétálunk el a hely előtt, most végre kipróbáltuk. Nem mintha eddig nem lett volna hely, mindig volt szabad asztal, csak most jött el az ideje. Kíváncsi voltam az agyon dicsért velős pirítósra, mivel más sok helyen ettem. Nos, az az igazság, hogy ahány ember itt velős pirítóst szeretne enni, annyi velő a világon nincs, ezt gondoltam, és igazam is lett. A neve legyen inkább velős pörkölt, annak viszont kiadós és finom. Már aki a csípőset szereti, mert eléggé erős volt. A kenyér viszont meglepően finom, kellően vastag és tökéletesen megpirított szelet volt. Ennyi pénzért laktató étel. A személyzet kicsit unta a vendégeket, és jó lenne ha a férfi felszolgálók mellőznék a rövid nadrágot. A kutyabarát éttermek, úgy általában elkülöníthetnének egy részt a kutyás vendégeknek. Van kutyám, de otthon sem eszünk együtt. Egy próbát mindenképpen megért, körbenézve a többi adag is brutális mennyiségű, legközelebb talán kipróbálunk mást is.