Ráadásul nem kell többnapos expedícióban gondolkodni: akár egyetlen hétvége alatt is felfedezhető néhány olyan látványosság, amely első pillantásra inkább egy alpesi vagy erdélyi kirándulóhelyre emlékeztet.
A Bakonybél közelében, Ugodon található Hubertlaki-tó – melyet sokan csak „bakonyi Gyilkos-tóként” emlegetnek – talán a legkedveltebb pontja a hegységnek. A Hamuházi-séd és a Szalai-séd találkozásának közelében fekvő mesterséges tó eredetileg vaditatóként jött létre az 1980-as években, ám az évek során valódi természeti látványossággá vált. A vízből kiemelkedő, elszáradt fatörzsek különleges hangulatot kölcsönöznek a helynek, ezért is kapta a híres erdélyi tóra utaló becenevét – ezek a maradványok azért láthatók ilyen jól, mert a felszín alatt, oxigén nélkül kevésbé vannak kitéve a lebontásért felelős gombáknak. A környezet történelmi érdekességet is rejt, ugyanis a közelben állt egykor az Esterházy-család vadászkastélya, mely 1967-ben tűzvészben pusztult el. Ma már csak a nyugodt erdei környezet és a tó tükre emlékeztet arra, hogy a terület évszázadokon át fontos vadászhelynek számított.
A bakonyi Gyilkos-tó talán a legkedveltebb pontja a hegységnek
Teljesen más élményt kínál a Tési-fennsíkról induló körút, melyet a Bakony egyik legsokoldalúbb túrájának tartanak. A körülbelül 13 kilométeres útvonal első különlegessége a tési szélmalmok együttese, melyek nem véletlenül épültek éppen ide, hiszen a fennsíkot szinte állandó légmozgás jellemzi, ez biztosítja évszázadok óta a malmok működését. Innen a túra a Gaja-patak áttöréséhez vezet, ahol a Római-fürdő szurdokában hatalmas mészkőfalak és víz formálta sziklaképződmények között halad az ösvény, ráadásul csapadékos időszakban a lezúduló víz kisebb vízeséseket is alkot. Az útvonal egyik rejtett érdekessége a 12 méter hosszú Savanyó Jóska-barlang, amely a híres bakonyi betyárról kapta a nevét, majd a túra végén a Jásd-Szentkút következik, melyet az ország egyik legrégebben nyilvántartott szent helyeként tartanak számon.
A Tési-fennsíkot szinte állandó légmozgás jellemzi, ez biztosítja évszázadok óta a malmok működését
A Bakony központi részén húzódó Cuha-völgy változatos sziklaformáival, patakmedrével és vadregényes környezetével a kirándulók nagy kedvence. A patak mentén vezető ösvény számtalanszor keresztezi a vízfolyást, ezért a túrázók hol köveken egyensúlyozva, hol kisebb átkelőkön jutnak át egyik partról a másikra. A magas sziklafalak, az apró források és a természetes üregek önmagukban is látványosak, a völgyet átszelő vasúti viaduktok azonban még különlegesebbé teszik a környezetet. A szurdoktól rövid távolságra magasodik a több mint hétszáz éves cseszneki vár, sziklaszirtre épült falairól messze ellátni a Bakony dombjai fölött, ezért sok kiránduló a Cuha-völgyi túrát ezzel a kitérővel egészíti ki. A környék napjainkban a via ferrata útvonalairól is ismert, így a klasszikus természetjárás mellett a kalandvágyó látogatók számára is izgalmas lehetőségeket tartogat.
A bakonyi Cuha-völgy változatos sziklaformáival, patakmedrével és vadregényes környezetével a kirándulók nagy kedvence