Ha Nógrád akkor sztrapacska

Van amikor az ember étlapról válogat, és melléfog, de itt a Szlovák határ mentén egy tájjellegű ételt rendelve erre kicsi az esély, a szekérfogadó személyzete a melléfogásra esélyt sem adott.

Úton voltam, éhes voltam, kíváncsi voltam.
Második alkalommal tértem be.
A személyzet gyors volt és diszkrét.
Kértem egy gulyást és egy sztrapacskát.
A kihozott gulyás már önmagában is elegendő lett volna, nemcsak mennyiségbe, de ízvilágban is remek volt, talán egy picit lehetett volna sűrűbb. A sztrapacska pont olyan volt, mintha én magamnak csináltam volna, nem lágy, nem pattogós, kellemesen sós, túróval, tejföllel, pörccel kellően megkoronázva.
Az ár vidékhez képest átlagos, az élmény elsőrangú.