A város alatt megbúvó múlt egyik legizgalmasabb lenyomata az a romkert, ahol a feltárt alapfalak és épületrészletek egy egykori római kori épület maradványait mutatják meg. Hévíz sűrűn lakott terület volt a Római Birodalom fénykorában, így egészen elképesztő belegondolni, mit is látunk; a ház az 1. század végén épülhetett, és bár már csak az alapok rajzolódnak ki a földből, így is átjárja a történelem.
A hévízi Római kori romkert a város alatt megbúvó múlt egyik legizgalmasabb lenyomata
A város látképéből szinte azonnal kiemelkedik az a modern templom, amelyet sokan egyszerűen „kék templomként” emlegetnek, és amelynek formavilága tudatosan szimbolikus: a tornyok a hagyomány szerint a Szentlélek ajándékait jelenítik meg. Az 1990-es évek végén emelt épület különlegessége, hogy miközben kortárs szerkezetet használ, számos gótikus és szimbolikus elemet is beemel, valamint rendszeresen ad otthont koncerteknek és közösségi eseményeknek is.
A Szentlélek templom modern formavilága tudatosan szimbolikus
A városközpont és a Tófürdő közötti útvonal nem egyszerű közlekedési szakasz, hanem egy tudatosan kialakított, árnyas sétány, ahol a legnagyobb hőségben is jólesik a gyaloglás. A mellette húzódó véderdőnek kiemelt ökológiai szerepe van, ugyanis a Hévízi-tó különleges mikroklímájának fenntartásában is részt vesz, így óvva az élővilágot.
A városközpont és a Tófürdő között húzódó Dr. Schulhof Vilmos sétányon a legnagyobb hőségben is jólesik a gyaloglás
A tó környezetét bemutató, a város központjából induló Tavirózsa tanösvény egy könnyed sétaút, ahol menet közben szinte észrevétlenül kapunk természetrajzi és ökológiai információkat a területről. A legismertebb eleme természetesen a híres tündérrózsa, mely nemcsak látványosság, hanem a város jelképe is, a címeren és a zászlón is szerepel.
A Tavirózsa tanösvény a város központjából induló könnyed sétaút
Egy kicsit távolabb a város zajától egy csendesebb helyre érkezünk, ahol a 14 stáció mentén haladó, közel 300 méteres út nemcsak vallási, hanem térélményként is működik. A fokozatos emelkedés ritmust ad a sétának, miközben a kilátás is egyre izgalmasabb, és a város egy egészen másik arcát mutatja.
A város legismertebb természeti kincse egy olyan különleges tó, melyet a nemzetközi szakirodalom is a világ legnagyobb természetes termáltavaként tart számon. A víz folyamatos utánpótlása és ásványianyag-tartalma miatt egész évben alkalmas fürdésre, ami igazi ritkaságnak számít Európában. A felszínen úszó növényzet és a tóra épült fürdőhely, a Tófürdő együttese adja azt az ikonikus látványt, melyet a legtöbben összekapcsolnak a várossal.
A Hévízi-tó és Tófürdő a város legismertebb természeti kincse
A Tófürdő Dr. Schulhof Vilmos sétány felőli bejáratánál álló kerubok a 19–20. század fordulóján készültek a Festetics család megbízásából, és különleges alakjukkal az oroszlán erejét, valamint a sas éberségét egyesítik. A helyi legenda úgy tartja, hogy ha valaki úgy sétál át közöttük, hogy még nem élte át a szerelmet Hévízen, a szobrok megmozdulnak; nem véletlen, hogy ezek a misztikus alakok a város másik jelképévé váltak.
A Kerubok a Tófürdő sétány felőli bejáratát őrzik
A városközponttól mintegy másfél kilométerre egy teljesen más hangulat fogad, ahol a fürdővárosi ritmust átveszi a vidéki, boros atmoszféra. Az egregyi pincesor nemcsak gasztronómiai helyszín, hanem egy sétaélmény is, ahol az út ugyanannyira része a programnak, mint maga a kóstolás, ahol a helyi borászok nedűi közül válogathatunk.
Az Egregyi pincesor a nyilvánvaló gasztronómiai élmény mellett sétaélmény is
A dombtetőn álló kis templom a környék egyik legrégebbi épített emléke, vélhetően a 13. század első felében emelték. Az épületet megtépázták az évszázadok, de ma is szinte régi fényében pompázik, és rengeteg látogatót vonz a környékről.
Nem ez az egyetlen ilyen jellegű épület a városban: a hévízi református templom egy modernebb épület, a kortárs egyházi építészet egyik kiváló példája. Ezzel szinte kontrasztban áll az 1995-ben emelt Jézus Szíve templom, mely már inkább a klasszikusabb templomhangulatot hozza.
A dombtetőn álló Egregyi templom a környék egyik legrégebbi épített emléke
A holokauszt emlékmű a Tófürdő északi bejárata közelében, az egykori zsinagóga helyén áll, a város 18 zsidó mártírjainak állít emléket. A 2000. júliusában felavatott, „hévízi siratófalként” is ismert emlékhely formájában a hajdani, 1933-ban épült zsinagógát idézi meg, amely egykor a helyi közösség és a fürdővendégek hitéletének fontos színtere volt. A helyszíni információs tábla mellett a Hévíz applikáció segítségével a zsinagóga virtuálisan is bejárható.