8 évvel ezelőtt nyitottak, közben egyszer költözek, és az idei évtől vették fel, avagy vissza a korábbi olaszos hangzású név helyett a cukrászda alapító Csap-Veldi Szabolcs családnevét. A kiírásban még az Andretti név szerepel a kapu felett. Szépen lekövezett, kiülős terasz, nyilván nem a nyirkos, fagyos téli hónapokra. A hatalmas műanyag fagylalt attrap csak elméleti hívogató, januárban nem árusítottak még fagyit. Szintén nincsenek egész torták, mert azokat csak előzetes rendelésre sütnek. A cukrászat sütödéje egyébként itt van szintén az épületben, a hátsó traktusban. Egy családi vállalkozásról van szó, ha jól értettem, a családi lakrész is itt található az épületben, ami praktikus megoldás. A pultban klasszikus, jól ismert sütemények és tortaszeletek, hagyományos elkészítéssel és megjelenéssel (pl. képviselőfánk, fatörzs, csokitorta, oroszkrémtorta, francia krémes), 300-450 Ft közötti áron. Legolcsóbb az indiáner, de az éppen el is fogyott. Egykori főnököm sokszor mesélte bánatosan, hogy az indiáner, ami gyerekkora óta kedvenc süteménye már egyre inkább hiánycikk lett a cukrászdákban, sok helyütt már egyáltalán nem tartják a kínálatban. Az én klasszikus kedvencem, a Rákóczi túrós (390 Ft) viszont volt, ami csalódást nem okozott, de átütő élményt sem hozott. Sztenderd elkészítés, csavar és meglepetések nélkül. Árusítanak még aprósütiket, hókifliből vittem a gyerekeknek egy kis zacskóval, az nálunk mindig jól fogy. Olasz pörkölésű Caffé Perté kávét főznek. A pulton kupa, a falon oklevelek jelzik a cukrászda korábbi versenyeken elért sikereit.
