Királyok, meg nem minden király

Célszerű telefonálni, hogy van-e hely... mi ma kétszer telefonáltunk, és volt. Egy nem túl szép helyen, az átjáróban, az ajtónál kaptunk egy asztalt, pontosabban egy boxot, ketten. De nem volt vele semmi baj. Választás étlapról: nejem szilvás, camembertes csirkemellet zöldséggel, én a "honfoglalók kedvencét" kértem. Hehehe.. mt szólnának ehhez az igazi honfoglalók? A kiszolgálás udvarias, kedves. Igazán semmi panasz nem lehet a két fiúra, akik a dolgukat tették. Végre normális oldalra teszi le valaki a poharat, a savanyúságot is, ebben a szokásokat vesztett világban. És megkérdezi a felszolgáló a végén, külön-külön mindkettőnktől, hogy mennyire ízlett az étel? Mivel öreg étteremértékelő vagyok, erre néha egy fél órát szoktam válaszolni, és ez általában már nem öröm a hallgatónak, tehát nem mondtam semmit, csak azt, hogy ízlett. Az étterem viszonylag kevés alapanyagból variál sokféle dolgot, ennek hangulata van, tiszteltre méltó elképzelés. Az ételek minősége kifejezetten jó. Legyen pozitívum az is, hogy a tejfölös uborkasaláta valóban tejfölös, és ez nem azt jelenti, hogy egy kistányér uborkasalátára odacsapunk egy evőkanál tejfölt. Ez itt szépen meg volt oldva, összekeverve, kicsit keserűbb volt a kelleténél, hiányzott belőle a fokhagyma, de megsóztam, megborsoztam, élvezhetőbb volt. A hely jellege kissé... mondjuk, hogy attraktív. Királykodás ide vagy oda, van benne összevissza minden, de nem ízléstelenül, inkább olyan félúton megrekedt, nem tudom, mit akartunk kihozni ebből érzés. Nincs nyomasztó trianonkodás, csak egy kicsi, nem vijjog állandóan a falon a turul meg nem folyik a nemzeti patakvér, csak olyan történelmi tabló. Az, hogy a női WC-ben székek vannak kupacba halmozva, hááát... mondjuk, hogy az a raktár. A nők tehát a raktárba járnak a dolgukat végezni. Az ár/értékarány ravasz dolog, bemész, és azt mondod, hej, ez nem is drága! Tök jó, lovagi étterem, oszt csak kétezer valamennyi egy főétel... levest nem ettünk, nagyon halványan ittunk, egy kis almalé meg egy kis szénsavmentes víz, semi több, és lám, a két darab kétezer forint körüli vacsoráért piff-paff, kifizettünk 8000 forintot. Egy nem a főúton lévő, eldugott étteremben. Ezért nem szolgáltak fel középkori ruhába öltözött rabszolgák, nem szólt a lantos a sarokban, nem kötényes, jelmezes fazonok sütötték a nyársakon az ökröket, birkákat... csak bementél egy polgárinak látszó étterembe és vacsoráztál egyet, nem túl különlegest. Nem arról van szó, hogy nem tudjuk kifizetni, csak megismétlem, ravasz dolog az árképzés... összességében az étterem alsó hangon is megérdemel egy négyest.
A helyet kifejezetten az ittjartam.hu alapján kerestem fel.