Ez nem a kedvencem

Eddig egész jó emlékeim voltak a Belfritekről, több helyen is találtam már náluk táplálékot, jól szolgálták az elvárásokat. Nem tartoztak nálam a kerülendők listájába. Most, hogy bedütáltam a Lurdy Belfritjéban az ittjartam népe nevében, egy chiken boxot kértem, 4780 forintért, szénsavas üdítővel kísérve, ami valójában zéró Cola volt 410 forintért, plusz az 50 Ft betétdíj, aztán még egy szarvasgombás majonézt is hozzácsapattam 350 különpénzért. El kell menni, várni, hogy megszólaljon a hívó izé. Megszólalt. Hűű, ez nem volt az én napom. Három világosságra gombócka, elegánsabb nevükön nugget, azaz aranyrög, pocsék zellerízű falatnak bizonyult, fintorogtam, de amúgy is súlyos műanyag íze volt mindennek, máskor ez nem tűnt fel, most zavart. Mártogattam a ketchupba rendesen, a három kis szárnydarabot is, meg a majonézbe is, de nem lettem boldogabb. De ez nem jelenti azt, hogy ezt te nem szereted, nekem most nagyon nem tetszett.