Bellozzo - Allee Budapest

Ezt is jeleztem, s ekkor már rákérdeztem, hogy a Primavera tésztából a nagyobb kiszerelést
készítették-e össze. Erre válasz nem érkezett, az hangzott el, hogy adhat egy üdítőt vagy desszertet. Nem kértem egyiket sem, megelégedtem volna egy elnézéssel, hisz mindenki tévedhet. Otthon már nem ért meglepetés, mikor kiderült, hogy a Primavera tésztából is a classicot kaptam, nem a kifizetett (800. -Ft-al többet) grande kiszerelést. Többször jártunk erre, de jó darabig biztos kihagyom. Lehangoló volt a tételt kiadó hölgy hozzáállása, figyelmetlensége, ő nem a munkáját végezte, hanem ''szívességet'' tett.

A Bellozzo előtt is volt egy kisebb sor, de gyorsan haladt a rendelésfelvétel, igaz érdektelenül és szenvtelenül, és vártuk, hogy a mi sorszámunk is megjelenjen a kivetítőn. Utána viszont a konyha részlegben elég nagy káosz alakult ki. Voltak olyan türelmetlenül ácsorgó vendégek, akik már több mint 20 perce vártak az ételük elkészültére, ami ugye itt pizza vagy tészta. Ezeket frissen készítik, de általában 10-12 perc a várakozási idő. Az én rendelésemmel szerencsére nem volt gond, én meg is kaptam időre, és igazán jól nézett ki és finom is volt. Gombás pizza (2490 Ft), mellé Piccolo saláta balzsemecettel (890 Ft), így összesen 3380 Ft-ot fizettem, italt nem kértem, mert az volt máshonnan. Ez a mennyiség számomra elegendő volt, nem maradtam éhes. Sok ülőhely van itt az Allee-ban, de a Bellozzo környékiek nagyon zajosak és zsúfoltak, át is mentünk az ablak melletti részre, az sokkal kellemesebb. Sajnos a boxos helyek megint foglaltak voltak, a fiatalok oda szeretnek órákra beülni, persze nem is esznek közben, csak társasági életet élnek. Környezettudatos hely lévén a Bellozzoban mindent papírra tesznek, a salátát szögletes papírdobozba, a pizzát papírtálcára.

Zöld tészta, ilyen kiőrlésű, olyanmentes, lapos, csavaros, háát. . . és akkor ott nem akarsz maflázni, mert mögötted azért állnak, szóval, legyen egy közönséges tésztából egy valamilyen fantázianevű. . szóval, valami sonkás, tejszínes, stb. Jó, legyen carbonara. . . izé is legyen hozzá, meg mizé is? Legyen! adom meg magam. Itt a sorszám le lehet ülni, figyelni, mint az OTP-ben vagy a kormányhivatalnál. A számok szépen változgatnak, növekednek, egyszerre vagy 9-10 sorszám is működésben van, néha egy kis animált teherautó átviszi a készített számokat a "kész" oldalra. Én vagyok 772-es. Nem kértem bonyolultat, azt hiszem. Már elkészült a nagyobb számok jó része, én meg csak ülök, ülök és szerencsétlenül bámulom a kijelzőt. . . 15 perc. . . 20 perc. . . a 772-es még el sem kezdett "készülni". . . a 786-ost meg már talán meg is ették. Csak nem most lövik valahol azt a tésztát? 20 perc után odamentem a kasszához, hogy mit követtem el, büntiben vagyok? Más helyeken egy kétszemélyes tálat is összedobnak ennyi idő alatt. És nem voltunk ezren, akik várakoztunk, csak olyan kis irodalmiszínpad-szerűen elszórva. Na, akkor beadták a számomat a munkatérbe, és jól meg is mondták, hogy nemsokára készül és akkor már 5 perc alatt kész is. Szóval egy fél óra után már ettem is. Remélem, nem gyorsétteremnek képzeli magát a hely. A tészta amúgy ízletes volt és meg is ettem, már amennyire az ilyen favilla engedi.