Fadrusz Cukrászda Budapest

A mandulás stanglijuk változatlanul király, nem bírok úgy elsétálni arrafelé, hogy ne hozzak el egy zacskóval, megemlítendő még a történelmi hűség okán, hogy év végén valakik nagyon átverték szegényeket, hegynyi mennyiségű bejglit rendeltek tőlük, amit aztán nem vittek el, a nyakukon maradt. Figyeltem, hogy hetekig árulták a maradékot, egyre akciósabb árakon, hát így megy ez. Múlt héten talán kétszer is beültem ide, mindig roppant baráti mindenki, jót beszélgetünk, utolsó zsákmányom egy somlói habos galuska, az ajtón meg még mindig ott a kis cetli, hogy ez Budapest legjobb cukrászdája.

Fogalmam sincs, az oldalon miért a Bocskai út a hivatalos címe. Kissé sötét volt a boltban, olyan üzemen kívüli hangulat, a kedves ember, a környék fix pontja ott állt a pultban, de mintha a pult is sokkal sivárabb lenne. . . ja, és krémes sincs, találjunk ki valami mást. Na, még ilyent! Hát akkor legyen gesztenyepüré, nem emlékszem, mikor ettem, de régen volt. Ezt olyan kis műanyag dobozkában kapod, mintha elvitelre kérted volna, de azért kapsz mellé illendően egy kis pohár vizet is, Szenvedtem a dobozzal, feszegettem, amíg együttes erővel ki nem nyitottuk, de láttam, hogy nem csak nekem okozott gondot. És akkor ilyen kis nyomi módon dobozkából kikanalazgattam a pürét, ami azért a helyhez méltóan nagyon finom volt! Közben kedélyesen politizáltunk, régi egyetértők vagyunk, az ország siralmas helyzete, a kor visszáságai nem hagyják nyugton a lelkiismeretünket, mutatta az úr, hogy milyen idétlen csapásokat mértek rá kereskedelmileg, miért zárt be sorban egy csomó üzlet, a január amúgy is nyomorult forgalom mindig, a megnövekedett adminisztráció meg egy vicclapba való. öt percig bíbelődött három gépen az én rendelésemmel, mire kész lett. Aztán, hogy növeljem a nap fényét, azért még azt a világhírű mandulás stanglit is megkívántam, amit minden rokonunk, ismerősünk annyira kedvel, és egy adagot azért abból is vittem, hogy örüljön a feleségem is.

Szóval, ma úgy jutottam ide, hogy folyt a nyakamba az izzadtság, eső előtti nedves légnyomás, nyomasztó trópus, és úgy kiszáradtam, hogy csak na. Igyunk a Fadrusz sörözőben egy sört! De zárva volt, kint a tábla, hogy zártkörű rendezvény. Akkor a Fadrusz cukrászdában legalább egy kis lé,. . . elmegyek az ajtó előtt, viccesen hátralépek, bent már vigyor van, látják, hogy jövök, én meg bepanaszolom, hogy szomjan halok. Tessék víz. . . Víz? Hová kerültem? Sivatagban oázis? Itt nincs más lé. . De fagylalt van! És akkor benyomtak helyben egy-egy gombóc erdei gyümölcsöt, málnát és citromot pohárban. És amikor végeztem, mutogattam siváran a poharat, hogy még, még, még. nincs már, elfogyott. Biztos lyukas a pohár - szánakoztak rajtam. Így aztán még további citrom és erdei gyümölcs került az életmentő kisköcsögbe. Közben bejött egy anyuka a gyerekével, és nekiállt valami görög drámát előadni. . a pici helyiségben csak két szék van, az egyiken én ültem és kentem a számba a fagylaltot. A dráma meg így hangzott: - Hát látod, kisfiam, ülnek a széken. . nem férünk oda. . . így hát nincs mit tenni, nem baj, elmegyünk valahová a környékre, leülünk földre, vagy valahová. . . mert itt nem lehet. . . végighallgattam, aztán anélkül, hogy megtapsoltam volna, újra elismételte az egész szózatot, csak most panaszosabban, egy haldokló hellén királynő stílusában. . . így aztán felálltam szó nélkül, meg mutogatás nélkül átadtam a helyet, és állva fagyiztam tovább a csomagjaimmal együtt. A fagyi nagyon fimon, a sütik is azok, bár most nem ettem.

A sütiárak többségükben 500 Ft alatt alakulnak, vannak közöttük jól ismert klasszikusok, de ugyanakkor újhullámos fazonú, kreatív ízesítésű sütemények is szerepelnek szép számmal a kínálatban, melyet az üvegajtós hűtőkben lehet áttanulmányozni. A belső tér elég pici, retró hatású, ezért inkább elviteles hely, de a pultos hölgy szeretettel kínált székkel ott helyben is. A süti mellé egy kis pohár víz is járt, tálalás ovális fémtálcán, és természetesen "rendes" fém sütisvilla volt, nem a műanyag vacak. A betérő vendégek, vásárlók itt köszönnek egymásnak, szóba elegyednek, jó étvágyat kívánnak, ilyesmivel manapság már alig találkozni, főleg a fővárosban megy ritkaságszámba, sajnos. A választottam, a gesztenyés rigó névre hallgató süti (470 Ft) nagyon kellemes meglepetést okozott, az egyik legfinomabb gesztenyés desszert, amit ettem. 2 rétegben, 2 féle gesztenyés krém, az alján nagyon vékony piskótalapon. A tetejéről a tejszínhabot akár le is lehetett volna hagyni. Sokan járnak ide tortát rendelni, a gyerekek körében is népszerű cukrászda. Nyáron természetesen fagylalt is van, melyet szintén itt főznek. A cukrászat is helyben van ugyanis, a pult mögött be lehet egy kicsit látni.

Egyszer régen még egy nagyon bonyolult tortát is megcsináltak nekem, óceánt szigettel, nyúllal, répával. . .