Egyedi hely

A For Sale Pubot valamikor a kilencvenes évek közepén hozták létre, amikor a puboknak a népszerűsége az egekben volt. Pár évvel korábban, sosem felejtem el, a Kálván téri Irish Catben nem lehetett egy tűt leejteni, az állóhelyek is mind foglaltak voltak. S akkor gombamód szaporodtak a pubok, Polo, Irish Cream, Cactus s persze a For Sale.
Enni akkortájt ettem itt, egyszerű kelkáposztafőzeléket tán fasírttal, semmi extra nem volt az árán kívül. Szerettük viszont a beltér hangulatát és hogy le lehetett szórni az ingyen fogyasztott amerikai mogyorót a padlóla.
A minap újra ellátogattunk ide jó későn, amikor már mindehova bemegy az ember, ami nyitva van s ahol mérnek szeszt. Nem sok minden változott, csak a plafonra tűzött névjegykártyák lettek sokkal többen. Guinnest ittunk, fent a galérián ültünk le arra a tíz percre, ez nem tetszett a kiszolgálónak, de végül is nem zavart le bennünket. A sör jó volt, a hangulat is. Az ételárak továbbra is túlzottan magasnak tűnnek, de nem ezért nem ettünk, hanem azért, mert ezt már megtettük másik négy helyen aznap.