Amiért visszatérek

Ma azzal tettem hasznossá magamat, hogy egy régi cimborát beavattam a jóba, sok-sok éve nem találkoztunk, most meg kiderült róla, hogy csak úgy spontán zsidó akar lenni, pedig semmi gyökere ehhez, szorgalmasan tanul héberük, meg érdeklődik a téma iránt. Hát akkor elviszem az egyik legjobb ilyen helyre, gondoltam, és elvittem ebédelni az ország egyetlen zsidó színházába, ahol még az az igazi ráadás, hogy heti menü is van, de szerdánként köztudott, hogy ilyenkor maceszgombócos leves járja, meg sólet is van mindig, hát erre pályáztunk, és nagyon jót ebédeltünk. Hogy még jobb legyen, rápakoltam még egy-egy szelet babkát, én ribizliset ettem, meg ittam egy kézműves sört még, meg rápakoltam neki még valami joghurtos mazsolás, gyümölcsös krémet. Így tobzódtunk szelíden. A hely nagyon tiszta a romszínház-fíling ellenére, és cuki a kiszolgálás is, akiket részben ismertem, részben nem, de előzékeny, figyelmes és szuper barátságos mindenki. Továbbra is melegen ajánlott a hely látogatása!