Híresen hírhedt vietnami

A budai oldal egyik legismertebb és legnépszerűbb vietnami étkezdéje a 11. kerületben, egy társasház aljában. 2013-ban nyitottak, 2016-ban volt egy ételmérgezéses balhéjuk, ami elég jelentős média visszahngot kapott, de úgy tűnik, ezen már túllépett mindenki.
Étteremnek nem mondanám, mert ahhoz azért meglehetősen fapados, viszont az asztaloknál veszik fel a rendelést, felszolgálnak, míg fizetni a pultnál lehet az idős családtagnál, szóval egy gyorsbüfénél többet tud mutatni. Egy vietnami családi vállalkozásnak tűnik, a fiatalok tudnak magyarul is a személyzet tagjai közül, illetve közös nyelv az angol (vagy a mutogatás), külföldiek is járnak ide szép számmal, ahogy körbenéztem, de leginkább és legnagyobb számban magyar egyetemista, huszonéves korosztály. A személyzet nem kedves, teszik a dolgukat, de a vendégekre nem igazán fogékonyak.
Holtidőben jártam náluk, ebéden túl, vacsorán innen, mégis tele voltak. A 4 személyes asztalokhoz megszokott, hogy összeültetnek idegeneket is, amit nem vett minden vendég jó néven. Az étlapon kizárólag vietnami ételek, melyek egy része más ázsiai országban is ismeretes (pl. a tavaszi tekercs Kínában is menő).
Az étlap viharvert nejlon, látszik, hogy több ezren forgatták már. levesek 1290 Ft-ba kerülnek, sajnos az étlapon nem volt feltüntetve, hogy van kis adag is, a pincérlány nem mondta, én meg nem vagyok törzsvendég. Szóval utólag, már okosabban: aki nem nagyétkű vagy/és esetleg szeretne még a 2. fogásnak is helyet hagyni, az kérjen kis adagot. A sláger a Pho leves, én ezúttal egy húsgombócosat kértem, mert ezt másutt nem láttam még az étlapon. Az alapja ennek is pho-lé, de azért egy kicsit más. A gombóc nem egyben van a levesben, hanem vékony csíkokra vágva. Az adag kiadós, hatalmas, tartalmas és tűzforró. Mellette a 3 kiegészítő közül sajnos egyik sem nyerte el a tetszésemet: csípős chili paprika, csípős szósz, fokhagyma szeletek. A zöld citrom csak egy gerezd volt, annak a leve nagyon kellett és jól passzolt a levesbe. A koriandert hiányoltam, azt másutt szintén szoktak adni külön tálkában, itt annyi volt, amennyit a levesbe tettek, maradjunk annyiban, hogy lehetett volna több.
A légkör, a hangulat kifejezetten piaci kifőzdés jellegű, pusztán funkcionális, minimál bútorok, enyhe kajaszag, tányérjukból bőszen kanalazó emberek, ide nem társassági életet élni jönnek az emberek. Egy kicsit ki is nézik azokat, akik az étel elfogyasztása után még itt ragadnak beszélgetni, romantikázni, társas életet élni, hiszen ezzel csak foglalják a helyet másoktól, akik enni szeretnének.
Összességében a hely népszerűsége indokolt, a levesek bejövősek. Sok a törzsvendég. Ár-érték arány korrekt. De nekem annyira nem nyerte meg a tetszésemet, hogy hetente itt egyek, igaz, a város másik felében lakom.
Érdekesség, hogy tőlük pár méterre nyitott egy másik vietnami étterem is a ház aljában, nem tudom, az mennyiben más, vagy esetleg ugyanehhez a családhoz tartozik az is? Az nem volt tele. Most olvasom Ugor értékelését, miszerint a másiknak nincs köze ehhez.