Hűvös, inkább modern berendezés, árnyékos hely egy irodaház alján, jó benyomást kelt, de nem tipikusan kínait. Végül egy nem kínai, inkább magyar úr jött hozzám, talán látták, hogy nem kínai, inkább magyar fejem van. az étlapról egy csípős-savanyú levest kértem, majd némi töprengés után marhahúst szerettem volna osztrigamártással, de azt a választ kaptam, hogy nem lehet, csak marhahúst hagymával, paprikával. . . jó, hát akkor legyen. Milyen körettel? Tojásos rizzsel. Várni kell, lehet, minden frissen készül. Aztán leves megjön, jó forró, csípős is. éppen elkezdem kanalazni, két kanállal ettem meg, már hozták is a másodikat meg a rizst is. Anyáztam csendesen magamban, milyen eljárás ez, a fene egye meg, jó sokáig eszem a forró levest, közben a húsom meg ott hűl az orrom előtt. Különben sem szeretem leves közben a második fogás illatát szagolni. De az különösen nem tetszett, hogy a határozottan kért tojásos rizs helyett sima rizst kaptam egy nagy kupaccal. Így aztán intettem is pincérembernek , hogy jöjjön, nézzük meg együtt, ilyen-e a tojásos rizs? Azonnal elismerte a tévedést, elvitte a rizsemet, mondta, hogy kicseréli, de csak vártam és vártam, és csak nem jött a csere. Sokáig készült el a tojásos verzió, de az viszont tényleg nagy kupac volt, egészen jelentős adag. Így már nem volt akadálya az evésnek, legfeljebb az, hogy nagyon zsírosnak tűnt, nagyon nehéznek az étel, mindehhez szokatlanul sós volt és eléggé túl paprikás is. A végével már nagyon nehezen birkóztam, talán az egynegyedét meg is hagytam, mert már émelyegtem. Sokat segített a hideg fekete tea, az tényleg jólesően csillapította a problémákat. Mindehhez képest a hely kissé drága. A savanyú-csípős leves kisadag 1200 forint, a marha feketebabbal és paprikával 5800, a tojásos rizs 2200, a jeges tea 1500. . meg még a szervízdíj, szóval, felment ez 11770 forintra. Szerintem ennyit nem ért meg. Viszont a hely tényleg színvonalas, és még sok kóstolnivaló maradt ott a látogatás után.
