Ica Mama Húsboltja Budapest

A készételek között káposztás tészta, sertéspörkölt, zöldbabfőzelék, székelykáposzta. A legjobban a saláták néztek ki küllemre, esetes burgonyasaláta lilahagymával, uborkasaláta, görög saláta, illetve többféle majonézes alapú saláta is: cékla, krumpli, kukorica, hússaláta. Az "eredeti" nyers, illetve füstölt húskínálat szolidan a jobb oldali pultban kínálja magát, míg a bal oldali üzletrészt és pultot már ezek a részben felsorolt a készételek foglalják el. A benti részben egyrészt az ablak menti könyöklőnél lehet enni vagy a tér közepén lévő kétes tisztaságú, állott zsíros tapintású asztalnál, talponálló módra (mivel szék nincs), továbbá ha valaki szeret nagy zajban, forgalomban, koszban enni, az kiülhet a bejárat előtti járdára telepített - nem szeparált, nem körbekerített - asztalhoz is. Ebből egy darab van, és ottjártamkor foglalt volt, szóval van, aki szereti ezt. Vagy csak a kényszer hozta rájuk is. A kínálat árazását a pult feletti kézzel írott fali tábla jelzi, de nekem nem sikerült rajta eligazodni. Egyes húsoknál oda volt írva, hogy az adag 1 vagy 2 szeletet takar. A pultban egyetlen étel- vagy/és árcímke sem található. Amikor jeleztem, hogy nem sikerült pontosan beazonosítani, mi mennyibe került, akkor az idősebb pultos hölgy mondta, hogy mutassak rá, melyik érdekel, és majd leméri, megmondja. Így jött velem haza egy szelet csirkecombfilé, 1700 Ft-ért (ld. fotó). Amikor jeleztem, hogy mást nem kérek, elég csalódott fejet vágott a hölgy, de elmagyaráztam, hogy másnapra ebédre viszem, és már van hozzá saláta. Azzal nem akartam elkeseríteni, hogy itt nem szívesen ennék helyben. Tudom, szubjektív, de ahol szemre a tisztaság kívánnivalót hagy maga után - példaképpen említhetném az ázsiai, afrikai, közel-keleti kifőzdéket is -, ott nyers ételt, salátát biztosan nem fogok enni -, a jól átsütött húsok, egyebek az már más eset, azt bevállalom a magam részéről. A hús rágós és zsíros volt, annak ellenére, hogy csirke, a sütésre használt olaj pedig túlhasznált, ez érződött a paníron. Össz-élmény: gyenge hármas.

Ezt praktikus gondolat volt, kimentem, jól megnéztem és persze! A paprikáskrumpli! Az volt az! Na, visszamentem, bevallottam a paprikáskrumplit, már majdnem meg is kaptam, amikor láttam ám, hogy van rántott csirkemáj! Jaj, most mit csináljak? Melyik kezemet harapjam meg? A kettőt nem lehet együtt enni. A nő megint kitalálta a tutit, szóval, egyek egy jó adag paprikáskrumplit itt, aztán csomagoltassak be rántott csirkemájat és akkor azt majd otthon. Így is lett! A krumplihoz kértem jó adag hosszú, vékony, erőspaprikát, ezen egy darabig elpoénkodtunk, hogy hosszú és vékony, de hát ez egy sarki hentes, itt így kell. Felültem az ablakba a magas székre, és evés közben elnéztem, milyen utcai performance zajlik az ablak előtt, két deklasszált elem tántorgott ott, az egyik evett valami fura maradékot, a másik idegesen elszaladt, visszaszaladt, gesztikulált, belekajált a másik tányérjába, közben dohányzott, szóval, így mulatták az időt. A paprikáskrumpli pocsék volt, egészen sötét színű, nem az a harmonikus kolbász-krumpli barátság, hanem valami kesernyés-savanykás dolog, de volt valami óvilági benne, megettem, de a vékony hosszú paprika nagyon sokat segített rajta, mindig hozzámenekültem. Az viszont kitűnő volt. Meg a rántott csirkemáj is, itthon több adagban megettük, uzsonnára, vacsorára, szóval, végül minden jó, ha a vége jó!

Odaérve a falatok forrásához, csak az idős hölgy volt a pultban, meglehetősen rosszkedvű, barátságtalan napja lehetett, de máskor sem volt jobb passzban. Alkatilag ilyen. De ettől még ad bármit, amit kérsz. Két rántott felsőcombot kértem, tekintélyes darabok, egy nagy vagdaltat, meg egy rántott mellet is. hagymás burgonyasaláta, rizs egészítette ki a darabokat. Önmagamról köztudom, hogy nem szeretek elvitere ebédelni, olyan, mintha a légópíncébe ennénk bombatámadás alatt, zacskóból, zsírpapírokból. Brrr. . . a hús még valamennyire langyos volt, mire hazaértem, a saláta jéghideg, és az úgy jó, de a rizs is jéghideg, és az már nem volt rendben. De összehoztuk valahogy, és egészen jót ebédeltünk. Soknak látszik a 6100 forint egy henteshez képest, de ha úgy nézzük, hogy mindketten jóllaktunk 3-3000 forintból és finomat ettünk, akkor nem sok. Most a potmétert visszacsavartam hármasról négyesre.

Meglehetősen rosszkedvű hölgy bevállalta, hogy kiszolgál, morcosan vette tudomásul, hogy a megszokottnál szűkösebb kínálatból egy adag lencsefőzeléket, két csirkecombfilét, egy csirkemellet, és hagymás burgonyasalátát kértem. Nem volt drága. Ebből nagyon jóllaktunk ketten, a lencsefőzelék íze pocsék volt és hideg, A felmelegítéstől sem lett finomabb. A húsok jelentős szeletek voltak, de semmi várt jó íz, valami öröm. Na, akkor egy darabig nem megyek ide sem.

Valahová sietni és közben gyorsan bekapni valamit útközben esetére kitűnő választás.