Tradíció és hagyomány

Hétköznap ebédidőben jártam a Kárpátiában. Természetesen régóta ismerem az éttermet, de azt hiszem, ezzel nem mondok semmi meglepőt, szerintem az is jól ismeri névről, aki esetleg sosem evett még itt, hiszen a Ferenciek terének egyik ikonikus épületéről van szó a Belvárosi Ferences templom szomszédságában.
A belső tér nagyon elegáns, engem a Mátyás templom gazdagon díszített berendezésére, színes falaira emlékeztetett. Színes üvegablak berakások, sötétbarna, nehéz ülőalkalmatosságok vannak, az asztaltársaságokat jól elszeparálják egymástól a boxos megoldással. A bejáraton belépve a söröző részbe érkezünk, délidőben csak ez a terem van nyitva, a belső, még ünnepélyesebb, díszesebb nagytermet inkább külön eseményekre, esti díszvacsorákra használják, ott a terítés is sokkal elegánsabb.
Sok pincér sürög-forog a vendégek között, nagyon figyelmesek, jól képzettek, visszafogottak, udvariasak, és természetesen több idegen nyelven is beszélnek, amire a sok külföldi vendég miatt nagy szükségük is van.
Az étlapon magyaros klasszikus ételek találhatóak döntően. Cézár salátát és vadasmarhát rendeltem. A saláta aprócska adag volt, egy üvegcsészébe volt elegánsan beleapplikálva, de a beltartalom kissé csalódást okozott, nem volt benne semmi különleges, semmi csavar. A hozzá kínált magvas házi kenyér azonban igazán finom volt. A főétel is elég kis adag volt, és a köretként felszolgált burgonyagombóc valójában gnocchi volt, amit kissé túlfőztek és szerintem nem frissen készítették, hanem a félkész (bolti?) terméket főzték meg. A marha puha, omlós volt, a mártás átlagos.
Összességében az ár-érték arányt csak közepesre tudom értékelni, mert ilyen árfekvés mellett én ennél jobban teljesítő, minőségi konyhát várnék el. Az össz értékelést a kiszolgálás és a hely hangulata javította fel. Külföldi ismerőseimet azért szívesen elhoznám ide.
10% szervizdíjat számítanak fel.