Nem Top100-as étterem, de mégis népszerű

A 2000-es évek elején Újlipótvárosba költözött a családunk, akkoriban itt a környéken a Kiskakukk volt az a bizonyos nagybetűs "ÉTTEREM". Múltja 1913-ra nyúlik vissza, monarchiabeli, nagypolgári hangulat, elegáns berendezés, kifinomult konyha, professzionális kiszolgálás, no és felkapott, népszerű hely volt akkor is, törzsvendég helyi hírességekkel. Mindazonáltal a Top100 étterem között nem látni őket. Jó pár alkalommal jöttünk ide családi esemény megünneplésére, majd később ez kiegészült a decemberi céges közös vacsorák alkalmaival is. Idén nyáron egyszer tettünk egy gyenge próbálkozást, amikor szombaton ebédidőben jöttünk volna, bejelentkezés nélkül, hát, esélyünk sem volt. Elengedtük, mentünk máshová. Karácsonyra szerettem volna édesapámnak vacsora utalvány váltani a Kiskakukkba, nem lehet, nincs ilyen szolgáltatásuk. Sebaj, találtunk mást, szintén itt a közelben. A napokban hirtelen jött az ötlet, tegyünk egy újabb próbát, hátha. Ezúttal szerencsénk volt, kaptunk asztal előzetes foglalás nélkül is. A jobb oldali nagyterem zsúfolásig megtelt, a bal oldali kistermet is megnyitották, itt sikerült az utolsó előtti szabad asztalt elcsípni. A magyar vendégek mellett jelentős számú külföldi is van. Az étlap az évek során nem sokat változott, nem is lett hosszabb, ami nem baj. Tradicionális magyar ételek. 5 leves, köztük az ikonikus húsleves maceszgombócal (2390 Ft), 5 előétel, 2 tucatnyi főétel, ömlesztve, bélszínjava, borjú, jércemell, fogas, pisztráng, kacsa, liba, szarvasbélszín, töltött káposzta. A végén kissé meglepő, de káposztás cvekedli is (3990 Ft).
A személyzet teszi a dolgát, kötelességszerűen, látszik, hogy olajozottan működik itt a gépezet, de olyan személytelen, felszínes az egész, nem figyelmesek, csak az idős pincér volt kedves. Az ételadagok nagyon kicsik, a levesek csészényiek, a hortobágyi palacsinta csak 1 db (3990 Ft!!), az ár-érték arány nagyon kedvezőtlen. Igaz, annyiban pontosítom, hogy volt olyan étel is, ami nagy adag volt, pl. a rántott Camambert 2 kerek db (4990 Ft), illetve a libacomb is testes volt (7490 Ft). Amikor a szomszéd asztalnál 3 koreai fiatal lány kirendelte a libacombot és a libamájat (5990 Ft), majd kértek volna mellé csapvizet, arra a pincér csípőből rávágta, hogy "no tap water", azért egy kicsit felrántottam a szemöldökömet. Ha nincs csapvíz, akkor vajon mivel főznek, mosogatnak, takarítanak itt??? Kisstílű és röhejes... A napokban pont az jutott eszembe, indokolt lenne egy olyan szabály, hogy ahol szervizdíjat alkalmaznak, ott legyen kötelező kitenni egy kancsó vizet minden asztalra.
A hortobágyi palacsinta tölteléke középszerű, a szósz finom, bársonyos, de nagyon kevés a mennyisége, a tejföl csak egy jelzésértékű pöttyentés. Máshol külön tálban hozzák. A kenyérre előzetesen nem kérdeztek rá, alapból nem hoztak, mire kérni tudtam és megkaptam, addigra jól kihűlt az étel. Pedig a kenyér minősége kifejezetten jó, kovászos, fehér, parasztkenyér jellegű. A desszert a ház specialitása, a Kiskakukk palacsinta (2590 Ft), ami egy gúlába rakott forró tészta, fahéjas alma és túró töltelékkel, kis vaníliamártással. Érdekes, jópofa fogás, de nem egy gasztonómiai trúváj. Csapvíz helyett a legolcsóbb ital a Naturaqua 0,33 l-es víz, 780 Ft-ért. Mindezen magas árakat megfejelik +13% kötelező szervizdíjjal. Össz-élmény 3,,5 pont, de nincs szívem lehúzni a 3 pontosak közé. Kegyelem 4-es alá-alá.