Naná, hogy finom! - Fehérvári úti Vásárcsarnok Budapest

Népszerű az étterem a helyi lakosok, környékbeli dolgozók körében, nyugdíjasok felülreprezentáltak, ez általában arra jel, hogy árban kedvező helyen járunk. S valóban! A kínálat elég széles, több leves, főzelék, frissensültek, bundázott húsok, pörkölt vagy ragu, rakott zöldséges étel, hurka-kolbász-disznótoros, desszert. A napi kínálat a pultban roskadozik. Alapvetően magyaros konyhát visznek jól ismert fogásokkal. Az összhatás menzás, kifőzdés, nem több ennél. Jól lehet lakni, de nem egy kulináris élmény. A leves nagy adag, de inkább a lé sok, a beltartalom kevéssé. A menüs főétel zóna mennyiség. Lehet összerakni többféle menüt is, amelyekhez 1 db palacsinta jár ajándékba, kakaós vagy lekváros vagy pedig egy pohár limonádé. Műanyag tálca, műanyag tálak, a papírnak papírtálca, gagyi kínai törős evőeszközök. Fapados, de megérős. 3000 Ft-ból bőségesen meg lehet ebédelni. A közös asztaloknál lehet leülni helyben enni, amelyek tisztasága megkérdőjelezhető.

De felcsillant a szemem, mert a kiírás az ablak mellett rántott májjal kecsegtetett, hát azért persze, beállok. A kiszolgálás unott, érdektelen, a kaja is unott és érdektelen. Régen egy rántottmáj-rendelés hangos volt, hátraszólt az illetékes harsányan a másik illetékesnek, aki rögtön kapta elő, és somta a forró olajba a szeleteket. Most nem így történt. Egy kupac felhalmozott, keményre száradt májból levette a legfelsőt, odacsapta a megszáradt, hideg krumplira, na, ez a kajám, ezt fogom megenni. Régen milyen szaftos, friss, jóillatú. . . na, de az régen volt, most meg ma van. A hely nagyon olcsó, savanyúságot is kértem, és azzal együtt nem érte le a 2000 forintot az ára. Na, azért ez valami, nem? De az étkezés élménye az nem ma volt. Mivé lesznek a régi legendák. . .

Szóval, máshová mentem, aztán a kisördög az, amelyik azt súgta, hogy menj a piacon keresztül, jó lesz az! Így aztán lefékeződtem ezen a helyen, van zúzapörkölt, az egyik legelfogadhatóbb piaci kaja, petrezselymes burgonyával kértem, meg uborkasalátával. Úgynevezett "nagyadagot" kértem, és még ez is 2000 forint alatt van! A hozzákért savanyúsággal együtt nem érte el a 2500 forintot. Ehhez képest a fogyasztási értéke magas, semmi különös, mondhatnánk kommersz ízeknek is, de pont ilyen a széles körben ismert és kedvelt zúzapörkölt uborkasalátával. Szóval, minden fillért megért. Közben nézheted azt a változatos dokumentumfilmet, ami körülötted zajlik, idős hölgy mobilbeteg lett, nem bír másképp enni, csak ha közben fél kézzel izgatottan nyomkod, mint korábban a tinik, egy amolyan proli-kiszerelésű meleg pár, amilyent ritkán látsz, együtt eszik és szereti egymást, idős, kopasz néni különleges életvezetési tanácsokat osztogat, bizarr művész úr sárga műbőr sapecban hatalmas, lógó fülbevalókkal fal, szóval, elvan itt az ember gyereke. . . olcsón jól is laktam.

. . némi töprengés, zúzapörkölt lesz ebből mégis. A vadas is jó lett volna, meg a pacal is, meg még sok minden. . . kedves, vidám, poénkodó a kiszolgálás, semmi panasz rá. De a zúzapörköltre bizony van! A kihúzott szék, amire ültem volna, túl koszos volt, átköltöztem máshová. És ez nem volt jó sem így, sem úgy. Valami egészen fura paradicsomíze volt a zúzapörköltnek, mondhatnám, nyomasztóan paradicsomos volt. Sűrű, hagymás massza, benne kevés zúza, pár napja ettem Szigetszentmiklóson egy kitűnőt ebből a műfajból, ez meg inkább feledhető volt. Még a petrezselymes krumpli is. A végére egészen hideg lett, és már nagyon elég volt enni. De mindezért, üdítővel együtt fizettem kb. 1500 forintot! Ez viszont nagy dolog!

Mára megváltozott valahogy a dolog, azon kevés hely közé tartozik, ami nem romlott, csak javult, arcok eltűntek, változtak, most már sokkal kerekebb minden, és lássuk be, hol eszem én még egy nagyadag rántott csirkemellet körettel, savanyúsággal, üveg zöld teával kb. ezer forintért? ?