Átlag feletti mediterrán étterem

Az Olíva étterem a kedves emlékeim közé tartozik, évekkel ezelőtt többször is jártam ott, kisebb-nagyobb társasággal, még „törzsasztal-találkozót” is szerveztünk itt (míg a fővárosban éltem, volt egy törzsasztalunk a Simon pincében, mely 5 év után az András pincébe költözött, majd ennek megszűnése utnm hol itt, hol ott találkoztunk).
Többfélét rendeltünk s jellemzően mindenki meg volt elégedve azzal, amit kapott. Nem kell nagy ételcsodákra számítani, de azért minden fogás hozott egy alapvető korrekt szintet, az adagokkal és az árakkal sem volt baj.
A minap bementem kicsit nosztalgiázni, nem ez a hely volt úgymond kijelölve (még pontosabban célba véve) ebédügyben (hanem az Esca, amiről be is számoltam e hasábokon), így itt csak egy pohár frissen préselt narancslét ittam, reggeli helyett jól esett.
A hangulat továbbra is megnyerő, meghitt, karácsonyi dalok szóltak valami színvonalas angolszász kissé jazz-es feldolgozásban, a kiszolgálás udvarias, az árak megfizethetőek, kedveskednek a vendégeknek napi ajánlattal is. A fotók közé beillesztettem egy korábbi látogatásom képeit is.