Futó párhuzam

Egy-két napja az Allee-ban új Buddha Originalt emlegettem éppen, aztán evés közben ott ültem a nagy félkörű teraszon, és srégen felnéztem a következő szintre, ahol már egy jóideje ott fészkel a Padthai Wokbár, és azon elmélkedtem, hogy elég hasonló a kínálata a kettőnek, aztán nem lépnek-e üzletileg egymás lábára? Hát lehet, hogy nem örülnek egymásnak annyira, és közben az is eszembe jutott, hogy hopp, egy-két nappal korábban meg ott fent ettem éppen aztán ide se írtam. Hát, annyira nem volt fontos Szóval, hétköznap, déltájt. Bementem, nem bökdöstem a falon, hanem face to face kértem. Elég ingerült volt a lány, talán megzavartam valamiben, bár milyen lehet ott vendég nélkül sokat unatkozni? Szóval Tom Yum leves lett ebből, méghozzá garnélásat kértem. Azt hiszem, 3200 forint körül eladó az ilyen. Ülsz, sorszámod van, vársz a hívó jelre, mint az urológiai rendelésen. Szám villog, mehetsz kiszolgálni saját magad, a fene se ellenőrzi, hogy ki vette el kinek a kajáját. De sok választék nem volt, és a saját Tom Yumomat vittem, gombák úsztak a folyadék tetején, a mélyben meg elhunyt rákok. Amolyan minden tekintetben közepes élmény, de ha nem lennénk ennyire elkényeztetve jó ázsiai éttermekkel, lehet, hogy jobban becsülném én is.