Átlagos 2026. májusban, egyedül járt ittÉrtékelt: 2026. május 27.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Tegyük fel, hogy azért van, mert nagy a fluktuáció. Ide bejönni mindig kétesélyes, vagy szeretnek, vagy nem. Olyan, mint egy bipoláris zavar a szerelmednél. Voltak itt tündérkedves, mosolygós aranyos lányok is, meg amolyan dorongok is szépszámmal. Most megint az utóbbit osztotta a sors, a festett szőke démon olyan utálattal szolgál ki, hogy rámegy az ízlelőbimbóidra, a másik, kis kedves, aki mellette állt, nos ahhoz most nem volt szerencsém. Nekem ezt vetette a sors. Kértem három gombóc fagylaltot pohárban, odaültem egy oszlop mögé, hogy ne lássam, de csak kisétált és arra jött... előző életemben valami gáz lehetett, most fizetek valamiért. De a mákfagylalt az jó volt.
Nagyon sokszor jártam már itt, és még ilyen finom süteményt nem ettem még sehol se, és a fagyi is jó meg a pizza és elég gyors volt a kiszolgálás csak ajánlani tudom mindenkinek
Ezt most a stílus nyomta le. Emlékszem még, milyen jó érzés volt ide bejönni, amikor cserfes, csacsogó lányok álltak a pultban, mosolyogtak és nevettek. Most ez az érzület szabadságra ment, a leány, aki a pult felett szembe találta magát a vendéggel, enyhén türelmetlen, és kiábrándítóan...
Nézem a telefonomat, na, tényleg, régen voltunk itt a Puntoban. Ideje lenne valami sütit enni. Ez nem egy bonyolult megközelítés, de mindössze ennyi volt az indíték. Vevő be, lányok kedvesek a pultban, köszönnek, mosolyognak. Intek, hogy pillanat, végigpásztázom vadásztekintetemmel a süteményes...