és mit ad egy Roller? Hát ilyen junk food, hamburgerek, hasonlók. . . mafláztam a kiírást nézegetve, aztán hasraütve mondtam, hogy olyan pig rollt szeretnék, meg még. . . akkor már steak burgonyát is, aztán ökör eszik savanyúság nélkül a régi mondás szerint, hát káposztasalátát is. . . ennyi. Három darab semmiség. Na, ez 4000 forint felett van, és még várni is kell, addig menjek jódolgomra, itt a kutyasíp. Blazírt arccal ténferegtem a kajálda-szinten, azok hárman, mert hárman voltak, serényen nekiálltak az étkeim elkészítésének, én meg még pironkodtam is, hogy ilyen pofátlanul bonyolultat kértem, hogy hárman nem bírják már negyed órája elkészíteni. . . Azután kijött valami a pultra tálcán, a duci lány várt, nézelődött. Én is nézelődtem, mert ránézésre olyan volt, mint az enyém. Kutyasíp nem szólt, bénán, némán pislogott pirosan. Hát azért egy próbát megér. . . odamentem, megkérdeztem. Valami félreértés volt, ők tudták úgy, hogy 13-as és nem 15-ös, vagy én, fordítva. De hiszen más vendég nem is volt! Kivel kevertek össze? Na, megnyertem a tálcát, ezt láthatod a képen, ez a nyeremény. A pig a rollban úgy volt megcsinálva, hogy beleharaptam, és valami képtelenül édes, forró paradicsomlé csorgott cégig a kezemen több patakban, be a dzsekim alá a csuklómnál, drapp felsőrészem elől több ponton is sebzett lett, farmernadrágom szintén, a kényes területen. Egyszerűen kétségbeejtő volt! A coleslaw annyira sós volt, soha nem ettem még ilyen borzalmasan sósat, hogy az emberi szervezet tűrőképességét erősen próbára tette. Sehogysem passzolt ez a három kajaféle egymáshoz, nyomorúságos törölgettem magam mindenhol, ahol tudtamm, majd a WC-be menekültem és vízzel próbálkoztam elfogadható formába hozni magam, szóval nem érte meg. Roller = púp a hátam közepére.
