Scruton MCC Budapest

Mindig azt szokták mondani, hogy lám, lám, a Scruton az egy jó étterem, pedig bevallottan jobboldali. Ez pont ugyanazt jelenti, mint a híres-neves roma rákkutató, akit azért szoktak emlegetni, hogy lám, lám, nem minden cigány koszos, büdös és bűnöző, hanem tessék, igenis vannak tanult, művelt cigányok is! De mi az, hogy egy kajálda jobboldali vagy baloldali? Milyen hülyeség ez? Nyilván a jobboldaliban úgy hozzák ki a ételt, hogy kárikittyom, Csaba királyfi, Isten, Haza, Család! A vendég meg azt mondja erre, hogy Isten fizesse meg! A baloldaliban meg biztos azt mondják, hogy Lényin zsil, Lényin zsiv, Lényin búgyet zsity! Na, fékre a hülyeséget, a Scruton jó hely, és állítólag igen konzervatív, de ennek ellenére nem nyereg alatt puhított húst kapsz kumisszal, hanem igenis mai, modern, újragondolt ételeket. Na, de bementem, hát tömve a tér mindenféle nyelveken gagyogó egybegyűltekkel. . . láthatóan valami konferencia van. Vállal áttörök a pulthoz, kérdezem a srácot, hogy zártkörű? Nincs ma kaja, nem lehet bejönni? Zavartan töpreng, rákérdez másoknál. Milyen konferencia van? Hát azt nem tudja, mindig van valami. Akkor nem ehetek? De, de, menjek hátra, ott van a koleszos menza étkező, ehetek ott. Étlap itt van, aztán majd jön ő is. Átvágtam magam a konferencián, tényleg hátul van valami abszolút fapados kis étkezde, mint a katonaságnál, oda letelepedtem. Egyedül voltam, mint a Hold az égen. Jött is a srác, hozott vizet, rendeltem kacsahúslevest májgombóccal, meg bőrös csirkét kéksajtmártás, gesztenyés gőzölt kenyér stb. Jöttek is a falatok nem túl nagy idő múlva, és felséges volt az ebéd! Nem túlzok, a bébikörték külön szám a hús mellett, le a kalappal! Amúgy nem is volna ezzel a konzervatívizmussal semmi baj. Nem egy rossz eszme a hagyományőrzés, lehetne akár tisztelni is. De nálunk arról szól, még minden egyes ilyen retek összejövetelük is, hogy kit hogyan kéne bezárni, kizárni, kitiltani, befóliázni, és így tovább. Na, de sebaj, jó volt az ebéd, a kiszolgálás elsőrangú, a fiú, aki törődött velem humoros volt, kedves, igazán széppé tette a napom, a fizetésnél ragaszkodni akartam ahhoz, hogy többet fizethessek neki, de nem akarta, azt mondta, hogy a szervizdíj az ok, azt meg is kapják, többet meg nem kell erre még ráadni. Fizettem összesen 7930 forintot, egy fillért sem bánok.

A szálloda már a múlté, egy ideje az MCC, azaz a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény működik itt. Lehet a kinti teraszon is enni-inni, belépve egy hangulatos kávézóba lépünk be, ahol meglehetősen sok asztal van, normál és bárszékes is. Aki nem ismerős, annak elsőre egy kicsit körülményes az eligazodás, de nemcsak a személyzet, a többi vendég is segítőkész. Hétköznap ebédidőben a menü a sláger, ami 2 fogásos (leves + főétel), előre meghirdetik az adott hétre, és 2390 Ft-ba kerül + a 10%-os kötelező szervizdíjjal együtt voltaképpen 2629 Ft. A pultnál lehet megrendelni és kifizetni a menüt, majd egy hátsó, menzaszerű helyiségbe kell átmenni, ahol már a sorban állók oszlopa jelzi, jó helyen járunk, hamarosan mi is megkapjuk az ételünket. Itt közben kiderült, hogy lehet külön csak levest vagy főételt kérni, illetve az MCC tanulók és dolgozók kedvezményt kapnak, ha jól értettem, 30%-ot, ami bemondásos becsület alapon működik, nem kérnek okmányt vagy egyéb bizonyítékot, de én egyből mondtam, hogy "külsős" vagyok. Ottjártamkor az ebéd magyaros karfiolleves, majd a főétel tejszínes-gombás csirkemell ragu galuskával. A leves kifejezetten jó volt, nagyon ízlett, a főétel korrekt, a puritán körülmények ellenére nem volt menzás kaja jellege. Adagra közepes, nem túl sok, nekem elegendő volt. Itt az ételkiadó ablaknál, ha akarunk, néhány asztalnál le is ülhetünk és ehetünk itt a menzás miliőben, vagy át lehet menni a főétterem-bisztró részbe, ami sokkal hangulatosabb, egészen más a környezet. A bisztró részlegben a legtöbben kávéztak, de voltak más ételek is a menü mellett, szendvicsek, sütemények, illetve a fiatalok pizzát ettek. Itt egyébként van egy kis színpad is, ahol pódium beszélgetéseket, interjúkat szoktak tartani. A mosdó az alagsorban található, mellette könyvtár, illetve konditerem került kialakításra.

befordultam a Tas vezér utcára, a hajdani Flamenco hotel elé, és láss csudát, idevarázsoltak a jótündérek egy Scrutont! Itt akár enni is lehet! Utolsó erőmmel a pultig vergődtem, látták a nélkülözés tébolyát a szememben, hát étlapot kínáltak. A választék (a menün kívül) figyelemre méltó, igényes. A sertésszűz mellett döntöttem, roppanós zöldségekkel. Frissen készül, várni kell. A hely lazán volt lakva, a magas fákkal bokrokkal körülvett terasz a régi Buda hangulatát hozta, amiért kiülsz egy teraszra csak úgy nézelődni, kortyolgatni, élvezni az élet üzenetét. A berendezés kulturközeg. Ízléses, korszerű, kényelmes, párnás, székes, meg amit csak akarsz. Sertésszűz megérkezik a köretekkel, nem amatőr munka. És rendkívül finom! Amikor csak úgy eleszegetsz, és hagyod, hogy szépen, fokozatosan egyesülj az étellel, meg a szakács koncepciójával. Később inni vágytam, ha már itt vagyok, limonádéban egyeztünk meg, és biztató rábeszélésre chilit is kértem bele, Egyébként eszembe sem jutott volna, de hát itt hátha ilyen a jó limonádé. Mondta a fiú, aki tényleg ura volt a szakmájának, hogy óvatosan, ne hagyjam 5 percig ázni, mert akkor már nagyon kemény élmény lesz! Kevés jeget kértem bele, És jegyezzük meg, hogy végre egy hely, ahol nem az van, mint az utóbbi gyászosabb élményeimnél, hogy a pincér a kiskoszos kezével benyúl a narancsszeletekért, jégért, citromért az üvegbe és úgy pakolja össze, itt nem, itt szépen elrendezett tárlókból kis fogóval kerültek elő az alkatrészek, jól összepréselve aztán és úgy ráöntve a levet. Szóval, ezt is lehet jól vagy jobban csinálni! A tanácsot megfogadtam, igyekeztem gyorsan inni, de a végére így is lángot lövelltem, mint az Agip kutya az emblémán! Gondoltam, másnap is fogok, csak máshol. Hű, ez kemény volt! De nem bántam meg, izgalmas ez, ahogy a hely is! Azután kiderült, hogy valami sajátos konstelláció folytán 30%-os kedvezményem van a fizetésnél, szóval, kevesebbet fizetem, mint vártam. Ezért aztán értékelésnél leötösöztem az egész sort. Brávó, így jó, így kell ezt csinálni!