Talán csak megszokásból indultam tovább...

Igazi lepattant külvárosi csehó az Örs vezér téren, mögötte a HÉV végállomás, előtte a Sugár oldalbejárata, felette a gyalogoshíd a Sugár és az Árkád között. Éjjel-nappali nyitva tartással, legalábbis a felirat szerint. A blokkon olvasom, ez a B pavilon. Már évtizedek óta van itt ivó, bár a név lehet, hogy változott, én az elmúlt 5-6 évben már a Sörpatikára emlékszem. Valószínű, ha most akarnának egy ilyen bodegát ide felhúzni, akkor nem kapnának rá építési engedélyt. Az ajtón belépve egy fűtetlen fedett, hosszú folyosószerű verandára érkezünk, amelynek mindkét oldalán egyszerű faasztalok és padok vannak. Az egy fős hölgy személyzet a pultban készített italt, mondta, hogy az asztalnál van a kiszolgálás, üljek le bárhová. Csak egy gyors kávét kértem reggel (10 óra magasságában), egy kisebb társaság már akkor a rövid + sör kombónál tartott. Törzsvendégeknek tűntek, mert a pultos hölgy hosszasabban elidőzött náluk.
Kommersz italkínálat, Soproni és Gösser sörök, kommersz rövidek.
Az eszpresszót tejjel kértem, tejszínnel kaptam. Mantaro kávé, az éppen iható kategória, de inkább nem jó, mint jó. 240 Ft, olcsó, az igaz, de olyan is. Ez az a kávé, amibe hiába teszel bármit - tejet, tejszínt, cukrot - nem lesz tőle jobb. Legokosabb gyorsan lehúzni és menni a dolgunkra. A torkomban maradó kellemetlen kesernyés kaparó ízt a közeli pékségben orvosoltam egy kis sós aprósütivel.
A falakon elnyúlt, megfakult italreklámok, a táblán sokszor átírt, átjavított akciók, a falnál játékgépek, a monopólium bevezetése előtt ebből biztosan jó bevétel jött.
Ez a patika nem gyógyír semmire.
A Sörpatika egy hasonszőrű, mondhatni ugyanilyen épületben folytatódik, ott Soproni helyett Ászok van. Egykutya, szerintem.