Ki-be járnak, csivitelnek csapatostul mindenféle kamaszgyerekek, érdekes, hogy mindnek pont erre van pénze, pár csendesebb állampolgár ül elszórtan és nagy fejhallagatóval laptopozik, de végül egy belsőbb helyiségben mégis találtam egy kis helyet. Az almás eper üdítőm több volt, mint 1000 forint, kértem sóskaramellás muffint, hát, szerintem inkább csokis volt az ízre nézve, meg kávét is, de azzal elhajtottak, hogy nem itt, de a pult végén megkapom. Fizettem, aztán pultvégéztem, ott kaptam ugyan kávét, de kiderült, hogy nem volt rajta a blokkomon, fenébe, még egyszer nem állok sorba, kezemben az üdítővel meg a süteménnyel, de érdekes módon mégis kaptam egy kávét, egy félujjnyit. Aztán elmentem a kis kuckóba, leültem, kiderült, hogy nem csak poharat nem kaptam az üdítőmhöz, de ki sem volt nyitva az üveg, így aztán visszacammogtam, sorállás nélkül benyújtottam az üveget és kiköveteltem a kinyitást, aztán vissza, szerencsére senki nem ette meg addig a muffinomat, csak a kávém hűlt tovább, a sütihez kapott villa eléggé foltos volt, de azért csak megettem, megittam mindent jó napközis módjára.
