JÓ VOLT ITT TALÁLKOZNI

Ahogyan alább ígértem, beszámolok az újabb Szilvakékes tapasztalatról: Megtörtént a sikeres nosztalgia-találkozó, amelyet hajdani kollégáimmal tartottunk az étterem pincehelyiségében. A sikerhez nagyban hozzájárult a hely kicsit bohém, de főként barátságos hangulata, amelyet az sem gyengített, hogy kértük, amennyit lehet, kapcsoljanak be a világításból, hadd lássuk egymást a sok év után. De leginkább az volt a szép emlékké váló együttlét záloga, hogy az étterem személyzete és a konyha a pénteki hatalmas forgalom ellenére kitűnően ellátott bennünket. Az pedig különösen tetszett, hogy kaptunk egy kedves ifjú felszolgálót, aki úgymond gondozta az asztalunkat, az igényeinket gyorsan, figyelmesen, ugyanakkor diszkréten, elegánsan teljesítve.
Mi is úgy kerültünk a Szilvakék Paradicsomba, hogy valaki javasolta, akinek volt már itt tartott találkozóról jó tapasztalata. Én is csak tovább tudom adni ezt az ajánlást. De hogy ne érjen senkit csalódás, meg kell jegyeznem: hétvégi estéken nemcsak a fenti étteremrész, hanem ez a jókora, több kapcsolódó teremből álló pincehelyiség is zsúfolásig megtelik kisebb-nagyobb társaságokkal. Ez pedig óhatatlanul jár némi, időnként meglehetős zajjal. Aki ennél elvonultabb, csendesebb együttlétre vágyó társaságnak szervez vacsorát, az ne ide hozza a csapatot péntek-szombaton, keressen igazi különtermet valahol.