Nem jó emlék

Ma arra sétáltam és eszembe jutott. Valamikor régen jó volt itt találkozni másokkal, de nem az étterem a jó emlék, hanem az arc meg a társaság. Kb. két hónapja bementem egyedül. Fura, mert csak úgy nem ülök be egy sörre ok nélkül, de éppen erre jártam, szomjas voltam. Meglehetősen ingerülten küldtek el egy asztaltól, amelyik nem volt foglalt, szinte nem is volt rajtam kívül más a délutánban, csak én, hogy ne foglaljak már el egyedül egy ilyen nagy asztalt, üljek valami kicsihez. Elég rosszkedvűen átültem, megittam a sört és elhatároztam, hogy nem jövök ide többet.