Elbeszélgettem a sörfőző-tulajdonossal, kiderült, hogy már írtam is róla, idemásolom, hogy mit, annál is inkább, hogy a szóban forgó söröket megkóstoltam újra, tehát ehhez az élményhez is hozzárendelhető a sörök korábbi, a debreceni Beer by Lake rendezvény kapcsán megfogalmazott leírása: A Tacet főzde egy olyan komplex, harmonikus, telibe talált hellessel lepett meg, amilyennel még soha nem találkoztam. A helles alacsony komlótartalmú, a pilsrajongók többsége szerint nemritkán vízízű bajor sör, nos a Tacet Das Rheingold névre hallgató hellese tartalmas volt és karakteres, inkább a lager-lelkű ale-t, a kölscht idézte. Pár órával később ugyanezt a reakciót láttam-hallottam a színpadról is, Winkler Róbert sör-vlogger is felsőfokú jelzőkkel méltatta ezt a főzetet. Megkóstoltam a többi tételt is, a Siegfried névre keresztelt, jól sikerült bajor búzát, a Die Walküre nevű altbiert, s Az Istenek alkonya nevet viselő baltic portert, ezek is a maguk műfajának kiemelkedő képviselői voltak, még a porter is meggyőzött, pedig nem vagyok nagy rajongója a fekete söröknek. Ezek mellett a többi sört is megkóstoltam, ha jól emlékszem volt még három. A tulajdonos nekem is elmondta a sörnevek apropóját, amit ZigZag kollegina már részletezett, továbbá a tacet jelentését, amit csekély latin nyelvtudásommal magam is megfejtettem, csak azt nem tudtam, hogy zenei szakszó. A sok zenei asszociáció nem véletlen, Tóth Balázs amikor épp nem sört főz, nem apai kötelességeinek tesz eleget s nem a pultban áll, akkor szimfonikus zenészként dolgozik. Pazar élmény volt a Tacet, csillagos ötös.
