Tama Budapest Étterem Budapest

Egy étkezés keretében két kulcspillanat van: a nyitás és a zárást. Ezt itt jól tudják. Amikor letették elénk a pazar házi kenyeret, a körözöttet s mellé tojásfészekben két súlyos üreges kőtojást melyekben zellerhab volt répapürével, lágytojást imitálva, mi tagadás, lehengereltek. Ételeink - Vichyssoise, pisztáciás borjú terrine, savanyított zöldséggel, paradicsomos gnocchi parmezánnal, mangalicatarja lecsóval, „alma, bodza, karamell” s végül „étcsokoládé, tarte, Maldon, vanília fagylalt” - kiválóak voltak, a lecsós tarját leszámítva mindegyikben volt egy kis csavar. A lehető legnagyobb elégedettségi élménnyel távoztunk volna, ha a „tölthetünk vizet” kérdésre adott igenleges válasz nem kerül volna kétszer 1090-ba (plusz felszolgálási díj) s arra kérdésre adott reakció, hogy „tölthetek még bort”, nem nyomja meg a számlát további 1700 forinttal (plusz 12%). Ráadásul egy élvezhető, de nem kiemelkedő fehér borról van szó, s az is bosszantott, hogy a nem kevés pénzért kínált 7 deci tisztított vizet meg sem ittuk. Úgy vélem, hogy az étterem érdekelt abban, hogy a vendég ne távozzon azt mérlegelve, átverték-e vagy sem. A rutin sajnos úgy van kitalálva, hogy a mienk nem egyedülálló eset, lásd az előttem járó tapasztalatát. Összességében a Tama déli menüje kifejezetten ajánlott, ár/érték arányban pedig kiváló. Italt pedig az étlapról rendeljünk, a vizet is, és kérjük azt, hogy hagyják az asztalon.

Szépen terített asztalok, kényelmes, puha ülések. Csak 2 asztalnál ülnek, hétköznap ebédidőben. Talán ha lenne ebédmenü vagy valami vendéghívogató ajánlat - ami nincs - szerintem többen is jönnének. A pozicionálás alapján inkább vacsorázós hely. A 2 pincér profi, felkészült, udvarias. A menüből előzetesen készültem a honlapról, mindössze 1 oldal a választék, de izgalmas. A megfogalmazások véleményem szerint kissé fellengzősek, van benne valami sznobéria. Mivel kicsik az adagok, ezt a pincér sem titkolja, 3 fogást vállalok be. Az üdvözlő falatka ízesített vajkrém és kenyér, majd burgonyás póréhagymakrémleves érkezik - ami az étlapon "Vychyssoise, Manchego" néven szerepel (1950 Ft). A levesbetét már a tányérban, a lé külön kancsóból kerül ráöntésre az asztalnál. Kitűnő készültségi fokú zöldségek, a lé fűszerezése komplex, harmonikus. A főétel fürj húsával töltve, zellerrel, spárgával. Aki látott már fürjet, el tudja képzelni a mennyiséget (4650 Ft). Nekem a fürj annyira nem volt átütő, például a bőre nem volt elég ropogósra sütve. A zöldség szerintem túl kevés volt a húsmennyiséghez képest, pedig nagyon roppanósak voltak, szívesen ettem volna többet. Nekem kicsit kínos az, amikor fél centis darabkákat kell beosztani, hogy maradjon a végére is belőle. A desszert a "slágertermékük", tkp. a kaprós túrós pite "újragondolása". Kapor, narancs, vanília néven (1850 Ft). A kapor nem áll közel hozzám, de éppen amiatt választottam, mert kíváncsi voltam, meg tudják-e szerettetni velem. Nos, sajnos a válaszom nem teljesen pozitív, nekem ez az ízvilág nem nyerte el a tetszésemet, de minőségileg nem volt benne hiba, így nem tartanám korrektnek az étel értékelést lehúzni. Ami miatt viszont az ár/értéket ennyire lepontoztam, az nem az ételárak miatt van, mert a minőséget tényleg érdemes és indokolt megfizetni. Megittam 1 pohár (2, max. 3 dl vizet), amiért lehúztak 1. 090 Ft + 12%szervizdíjra, mivel kiszámláztak egy 0,75 l-es palack Aqua Pannát. Szerintem ez totál pofátlanság és inkorrekt eljárás. Amúgy sima vizet kértem. Szóval a személyzet kedves egészségére! Itallapot nem kaptam. (amúgy nem egyedi eset, a Faustoban ugyanez ment, amikor ott jártunk). All in all, 3 fogás ital nélkül a szervizdíjjal 10ezer Ft alsó hangon, erre lehet tervezni.