Amikor a dizájn nem elég

Az Egyetem téren található ezer éve létező presszó. A külső portálon 60-as éveket idéző feliratot megőrizték az utókornak, hatalmas fekete-fehér fotókon Brezsnyev elvtárs, boldogan menetelő úttörők és a május elsejei felvonulás; az ablakban szüleink gyermekkori játékai (plüssmackó, kisvonat, építőkocka); a belső térben pedig szintén töményen tolják a retrót annak minden jól ismert kellékével. Hatalmas félgömb alakú műanyag burás lámpák élénk neonszínekben pompázva, rengeteg régi televízió készülék, további fekete-fehér fotók, és régi használati tárgyak. A székek formája és a kárpit mintázata szintén a korszakhoz illő. Egy nagyon színes egyveleget alkot a belső tér, de a vegyesen beválogatott tárgyak kellemes összhangot alkotnak. A szocializmus-kommunizmus iránt érdeklődő külföldi ismerősöket szívesen hoznék el ide. De egy valamire nagyon kell vigyázni, evésre abszolút nem ajánlott a hely. Az árképzést egyszerűen nem tudom hová tenni. Pedig elég lenne csak itt a közvetlen környéken a téren körbenézni, hogy a szomszédos konkurencia milyen ár-érték arányt alkalmaz, lenne mit tanulni tőlük. Pl. egy gyümölcsleves 1190 Ft-ért vagy a desszertek szintén ugyanennyiért? Átlagos főételek 2-3000 Ft-ért? Érthetetlen. És nemcsak az árakkal van probléma, de amúgy az ételek nagyon gyengécskék, mind íz, mind minőség, mind állag/frissesség tekintetében. A 2 fogásos déli ebédmenü 2500 Ft-ba kerül, miközben a közelben több helyen ennek a feléért vagy még kevesebbért jót is lehet enni.
A kiszolgálás esetleges és lassú, a személyzet gyakran eltünedezik a hátsó traktusban, a bejövő új vendégekre nem sokat figyelnek.