Régen jártam erre

Tegnap nem találtam nyitva valamit a Bartók Béla úton, aztán sebaj, majd adok én nektek kínait, betértem ide, Megint. Párszor már voltam itt, de valójában sem rossz, sem jó élményt nem hagyott bennem, és ez a szokása most sem változott. Nehezen és bájosan érthetetlenül beszélő, szokásos kínai asszony a lakótelepi típusú kínaiban kérdi: elvitelre, ittfogyasztás? Ebből nyomban kapcsolok, hogy itt inkább gesztikulálni kell, hát mutogatom a kajákat, abból a tésztából, azzal a hússal, meg olyan savanyúságot. Közben kissé drágultak a dolgok, de így megy ez. De még így is 2500 forintból megebédelek, ahogy máshol nem. Tálcás leülés, ízetlen tészta, ízetlen húsok, unalom az egész, elmegyek szójáért, nyomok rá valamit. De szép az ősz Budán, csendesen vándorol a bágyadt nap felettünk, ennyi volt ez egész. Ne gyere el ezért ide, de ha itt vagy éhes, hát tessék.