Tóth Kocsma Budapest

A teraszon este 10. 30-ig lehet tartózkodni, utána a kerületi előírásoknak eleget téve a zárt pincehelyiségben kialakított kocsmában még lehet maradni, éjfélig vannak nyitva. A beltér faburkolatos berendezése az évek során nem sokat változott, viszont a mellékhelyiséget felújították, újra burkolták. A korábbi évekhez képest az ételkínálat is bővült, de továbbra is az italokon maradt a hangsúly, ezek mellé kínálnak borkorcsolyákat, kísérő fogásokat. A népszerű csirkemájas zsíroskenyér mellett körözöttes kenyér, sajtkrémes kenyér, többféle melegszendvics, töpörtyű továbbra is szerepel az étlapon, azonban vannak klasszikus magyaros fogások is, gulyásleves, marhalábszár pörkölt, pacalpörkölt. Az esti órákra tekintettel mi ételeket nem rendeltünk. A ház borát a verpeléti Varsányi Pincészet adja, a fehér, rozé, vörös decije 550 Ft, az ezek helyett ajánlott szekszárdi Sárosdi Réka rozé nem volt sokkal drágább, decije 600 Ft, de engem egyáltalán nem nyűgözött le. Staropramen sört csapolnak (1250 Ft/ korsó), üvegesben a Pilsner Urquell népszerű, de a Szent András kézműves söreit is megtaláljuk palackban. Panyolai és Árpád pálinkákat mérnek, ezekből többet kóstoltunk, Árpád vadbodz (1700 Ft/ 4 cl) a, illetve Panyolai aranyalma, Silvorius - gyógynövényes, rubinmeggy (1900 Ft), melyek közül egyértelműen az utóbbi ízlett nekünk leginkább. Egy dl szóda 70 Ft, a málnaszörp 750 Ft (3 dl). Kötelező szervizdíj nincs. Rendelés és fizetés a pultnál.

S láss csodát, érdemi változást nem érzékeltem. Most is alig kapni helyet estefele, a beltér is változatlan, a kínálat sem ment el a prémium minőség irányában, de nem is romlott le. Tény, hogy minden műfajban akad pár izgalmas tétel, amit értékeltünk. Márton és lányai valamint gyulai pálinka, persze éttermi áron, 1400 4 cl, a jobb borokat külön borlapon tüntetik fel, s akad néhány jó sörük is. Ittunk kétféle sört, Edelweiss búzát (1 pohár 510 ft, nem kevés), meg Thomas Menner pannonhalmi barnát (1 pohár 600 – ez inkább megérte, mint az ultrakommersz, Heineken által gyártott búza), mindkettő friss volt, amit lassan kezdek értékelni, miután egyre több helyen kapok állott sort, legutóbb az Aragviban. Egy aprócska, kétfős szeparéban ültünk le s nagyon jó éreztük magunkat. Elnéztük hogy ment a tévé, amire itt semmi szükség. Valami zagyva háttérzene szólt, szerencsére nagyon halkan. A csirkemájas zsíroskenyeret, ami ezidőtájt 480 ft ezúttal kihagytuk. Megyünk még.

Nekem a 2 közül a Gyűrű állt közelebb a szívemhez, ennek okát nem tudnám megmondani, viszont ha a baráti körből éppen más a szervező, akkor a Tóth Kocsma is rendszeresen előkerül, mint potenciális helyszín. Legutóbb egy kollégánkat búcsúztattuk itt, aki nem szeretett volna nagy felhajtást, éttermet, túl elegáns, feszengős környezetet, viszont mindenképpen szempont volt a központi elhelyezkedés, és hogy egy jól ismert, kipróbált hely legyen, így esett a választás erre a pubra. Klasszikus, régi vágású, vörösfenyő borítású ivóhely, főleg 30-40-es baráti társaságok kedvelik (legalábbis mikor ott jártunk, nekem ez volt a benyomásom). Az utcáról lépcső visz le a szuterénben kialakított helyiségbe. Sopronit, Heinekent, Edelweisst és Arany Fácánt csapolnak, akár literes korsóban is, helyi specialitás a pannonhalmi apátsági félbarna söre. A kimért borkínálat egy fokkal jobb, mint a Gyűrűben, a balatonfőkajári rozé decije 210 Ft volt, annyira nem voltam tőle elájulva. Az árfekvés amúgy hasonló, a 4 cl-es Jager 700 Ft-ba került. Van bodza- és málnaszörpjük. Az ételkínálat minimális, de a csirkemájas zsíros kenyér évek óta nagy siker. (csak kenyerek és melegszendvics van). A kiszolgálás korrekt, de nagy forgalom idején proaktívnak kell lenni a vendégeknek.