Wichmann Kocsma Budapest

Persze akkoriban még rá sem lehetett ismerni erre a környékre, nem voltak még romkocsmák, és a Gozsdu-udvar helyén a lepusztult átjáróházak álltak, és persze nem külföldi bulizó fiatalokkal telt meg a belváros éjszaka. Akkoriban nem voltak a dohányosok kitiltva a szórakozóhelyekről, emlékszem, hogy minden este vágni lehetett a füstöt. A berendezés nagyon egyszerű, mondhatni funkcionális, mintha megállt volna az idő. A bejárat mellett egy piros hetes kártyalap látható az épület falán, egyébként nincs semmi kiírva. Késő este és éjjel rántott húsos szendvicset lehet kapni (400 Ft), más ételt nem árultak. A ház söre a Brandecker az ecseri sörfőzdéből, ezt csapolják és olcsón mérik (300 Ft egy korsó). Ezen kívül kommersz söröket tartanak: Dreher, Arany Ászok, Heineken. A feles Jéger 530 Ft. Télen forralt bor is kapható, valószínűleg a ház borából készül, amiről fogalmam sincs, hogy melyik pincészetből származik, van vörös és fehér, decije százas körül. Minden nap nyitva vannak, de csak este 6-tól. A helyiség legvégén található mosdó tisztasága és állapota nem makulátlan.

Képesek voltak idegen embereket egymás mellé ültetni szeparékba mert az üzemnek menni kellett, egész éjjel nyitva voltak, asztalt többnyire csak 3 óra tájt lehetett kapni egyből, egyébként várni kellett. A hely sajnos bezárt, van még egy Jupát büfé, ami megyeget, meg ha minden igaz ugyanebben a tulajdonban [moderálva - a szerk. ] van a Wichmann kocsma. Egyszerű, de elég hangulatos hely ez, kommersz italkínálattal, de stabil közönséggel. Már jártam itt egy ízben pár éve, lehet az akár 8-10 is, ki tudja, most úgy döntöttem felfrissítem az élményt. Ittam egy kisfröccsöt száraz fehérborból, 140 ft volt meg lehetett inni. Szerettem itt lenni ismét.