0 kilométerkő Budapest

kerületből, Attila útról az Alagút, majd a Lánchídon át a pesti oldalra. Arra már nem is emlékszem, hogy akkoriban is körforgalom volt-e a Lánchíd előtt, de talán még nem. Az Alagútból kiérve mindig figyeltem a jobb oldalon - a mai sikló előtti kis téren - a nagy nullát. Akkoriban a sikló még nem került felújításra (azt csak 1986-ban indították újra), így a nulla volt a fő látványosság. A Clark Ádám teret a Széchenyi Lánchíd és a Váralagút tervezőjéről nevezték el, érdekes módon skót létére nem Adam-ként, hanem magyaros írással Ádámként került be a hivatalos címjegyzékbe. A nullás kilométerkő a magyarországi úthálózat főútvonalainak hivatalos kiindulási pontja, innen mérték ki a távolságokat. Pontosabban van kivétel, ugyanis a 8-as út Székesfehérvárról indul, az 1-es utat pedig a BAH-csomóponttól kezdték el kimérni, cserébe viszont a 10-es utat is innen számolták, hiába két számjegyű út. Minden esetre ebből is nyilvánvalóan látszik, hogy az ország közlekedési hálózata mennyire Budapest centrikus. Borsos Miklós mészkőből készült alkotása nagyon egyszerű, letisztult. Szabályos tipográfiai "O" karakter, a szögletes lábazaton pedig csak "KM", azaz kilométer rövidítés látható. Magassága 3 méter. 1975 óta áll itt. A részletekbe nem belemenve, de már korábban is megjelenítették a közúthálózat kiinduló pontját, 1932-vel másik szoborral, másik helyszínen. A napokban este jártam erre, éppen fotóztam, amikor egy idős külföldi házaspár sétált erre. Azonnal megálltak megnézni, hogy miért és mit fotózok, aztán gyorsan ők is lőttek magukról és a nulláról pár képet.

. és honnan számolják, hogy ez így növekszik. És akkor mindig megmutatták nekem, hogy itt van a kiindulópont, innen számozzák az összes országútat. És akkor elképzeltem, hogy mennek a bácsik és hosszú madzagokkal mérik. De ez még talán az 50-es években volt. Most kiderült, hogy 75 óta áll itt. Ikonikus hely, híres találkahely, összeforrt az alagúttal, Lánchíddal a fogalom, meg az utazással, a kirándulással is.