Örökkön örökké

30 éve fotózok temetőkben, s minden bizonnyal itt, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben jártam a legtöbbször. Próbálok minden évben eljönni pár alkalommal, már csak azért is, mert egy kedves egykori kolleganőm is itt nyugszik, akit nagyon fiatalon ragadott el a halál. Amikor először jártam itt, még Kerepesi temető volt a Mező Imre úton. Ha éppen nem fényképezőgéppel jövök, akkor csak sétálni, nézelődni. Ha időszűkében vagyok, akkor autóval jövök, hiszen be is lehet hajtani a temető területére, úgy gyorsabb a haladás. Én itt úgy érzem magam, mintha egy szabadtéri szoborkiállításon járnék. Csodálatos és monumentális alkotások találhatóak itt a hatalmas területen. A Nemzeti örökség napján a temető vezetősége különleges programokat szokott szervezni, ennek keretében volt alkalmam a 3 nagy mauzóleumban is járni (Deák, Kossuth, Batthyány), amelyek amúgy általában zárva vannak.
A Fiumei úti Sírkert méltán került be Európa leghíresebb temetőinek körébe (Pere Lachaise Párizsban, Highgate Londonban, Zentralfriedhof Bécsben, hogy csak pár példát említsek, ahol én is jártam már).
170 éve temetkeznek ide a fővárosiak, a nyitásakor köztemető volt, de a 19. század végére már rangot jelentő temetkezési hellyé vált. Hatalmas területet foglal el, 56 hektár a területe. Számtalan híresség nyugszik itt, a bejáratnál lehet térképet szerezni a nevezetes sírokról, de a netről is letölthető online. A temetőn belüli épületben található a Kegyeleti Múzeum, ahol korábban jártam (állandó és időszakos kiállítás is volt), de úgy tűnik, hogy ez átmenetileg zárva tart, talán a covid miatt.